Image default

Egy madár, amely egyedülálló módon a jégre rakja a fészkét

Az Andok magas hegyeiben, fagyos gleccserek között, ahol jóformán semmilyen élőlény nem él meg, egy kicsi, dundi, kékesszürke madár fészkel. Itt rak tojást, itt neveli a fiókáit a mostoha körülmények között. A pingvinek kivételével ez az egyetlen madár, amely jégben költ írja a morzsafarma az amusingplanet.com-ra hivatkozva.

A madár neve Diuca speculifera, Argentína, Bolívia, Chile és Peru magashegyi rétjein él.

A szokatlan viselkedést először 2003-ban figyelte meg a Massachusetts-i Egyetem egyik geológusa, Douglas Hardy egy perui Andokbeli útja során. Számos fészekre bukkant, egyben még tojások is voltak és képeket is sikerült készítenie róluk.

Hazaérve a 9 éves fia, Spencer, lelkes madarász órákat töltött azzal, hogy a képeket nézte és könyvek segítségével próbálta beazonosítani a madarat. Amikor az apja tollakkal tért vissza, amelyeket a fészek körül talált, már egy szakértő is segített nekik a kérdésben, megállapítva, hogy a fészek a Diuca speculifera-hoz tartozik.

2008-ban Hardy publikálta a felfedezését, társszerzőként a fia neve szerepelt a cikknél, aki akkor még általános iskolába járt. Hardy számos utat tett az Andokba, de mindig csak elhagyott fészkeket talált. 2014-ben azonban egy gleccseren megpillantotta az első aktív madárfészket. A fészkek csészeformájúak, fűből, ágakból, tollakból készülnek, az aljuk kb. 25 cm vastag.

Bár a jégen költés, fészkelés szokatlan, az azonban nem ritka, hogy az állatok a hidegebb területeken találnak élőhelyet. A legismertebb madarak, amelyek zord körülmények között élnek, a verébalakúak. De a szirti sas, a holló is jól alkalmazkodik a kegyetlenebb klímához.

Számos emlős a túléléséhez hideget igényel, például a nagy bundás állatok: a bölény, a rénszarvas, a hegyi kecske, a pézsmatulok, a vapiti vagy a kanadai vadjuh. Ezek a dús szőrzetű állatok nehezen hűtik magukat az egyre forróbbá váló nyarakon. Vagy közvetlenül a jégen élnek, vagy a hideg levegőt hasznosítják a testük hűtéséhez. Más állatok másképp használják a jeget, a hóleopárdok vagy a rozsomákok például azért vágnak keresztül ilyen területeken, hogy ne hagyjanak szagnyomot.

Az eltűnő, olvadó gleccserekkel számos olyan faj léte is veszélybe kerül, amelyek ezekhez a körülményekhez alkalmazkodtak, a jégtől, hótól, hidegtől függenek.

magyarallatvedelem.hu, fotó: Fotó: Douglas Hardy

KAPCSOLÓDÓ

Az állatokkal való bánásmód legfontosabb előírásai

magyarallatvedo

Az állatvédelem elmúlt másfél éve

magyarallatvedo

A röpképtelen galamb és a járni nem tudó kutya elválaszthatatlan barátok lettek

Marci