Hazánk egyik „egzotikus” és legszebb, igazán mutatós madara a gyurgyalag (Merops apiaster), amelyet legutóbb 2013-ban az év madarának választottak.
Nem veszélyeztetett faj, fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Népies neve igen széles skálán mozog (gyurgyóka, török fecske, piripió, földi rigó, méhmadár, méhész, putypuruty), írja a Nimród Vadászújság.
A természetfotósok is szívesen figyelik, illetve fotózzák a színes madarakat. Vonzó a megjelenésük, viszonylag kiszámíthatóan viselkednek, és kis türelem árán a közelükbe lehet férkőzni. Nagy trófeának, sikernek nem számít egy-egy gyurgyalagról készített portré, fotópályázatra ritkán lehet díjnyertes képet készíteni róla. Ennek ellenére gyakran fotózott madárról van szó, szinte azonnali sikerélményt nyújt, ha lencsevégre kapja valaki, ez pedig további motivációra serkenti a fotóst.
Néhány évtizeddel ezelőtt egy vadász barátom hívta fel a figyelmemet a már régen elhagyott termelőszövetkezeti homokbányára a Bükkalján. Azt megelőzően a Bükkben találtam egy partoldalt, ahol néhány pár gyurgyalag fészkelt. A kökénybokor tövében megépített leskunyhóból kitekintő objektív elé 10–20 percenként került egy-egy madár. Az újonnan felfedezett régi bánya, hivatalos nevén agyaggödör mérete jóval meghaladta a korábbi helyet. A felmérések szerint 30–50 pár gyurgyalag otthonául szolgált a korábbi években. Sajnálatos módon az utóbbi két évben lecsökkent a létszámuk; remélem, csak a közeli gyorsforgalmi hálózat építése kapcsán találtak kedvezőbb fészkelési lehetőséget, és hamarosan visszatérnek a régi otthonukba.
Már az érkezésük is élmény május elején. Zajosan viselkednek, hihetetlenül szeretik a vékonyabb, billegő ágakat. Az érkezésüket követően azonnal megkezdik a párválasztást, ami kisebb-nagyobb veszekedéssel, civakodással jár. Jellemzően a szeretett társnak átadott nagyobb repülő rovar különleges csemege. Főként, ha ezt megelőzően több alkalommal a beszállóághoz üti a rovart, így a lepkéről lehulló por még látványosabb fotó készítésére ad lehetőséget.
A kiválasztott párok párosodása még június közepén is tart, ami szintén látványos pillanatokat kínál a megfigyelő számára, hasonlóan, mint a színükben még fakó színű fiókák etetése. Augusztusban az ország északi részén már gyülekeznek, és igazából csak sajnálni tudom, hogy újra várni kell majd egy évet, amikor újra fotózhatom ezeket a színes madarakat.
Tanulmányok kimutatták, hogy a gyurgyalagok nem szándékosan repülnek méhészetekhez. Ugyanakkor 12 km-es körzetben repülnek a telepeiktől távol, rovarokat keresnek legelőkön, réteken vagy mezőgazdasági növényeken. Kivételesek azok az esetek, amikor a gyurgyalagok bejutnak a méhészetekbe: amikor hideg és esős az idő, amikor a méhek nem hagyják el a kaptárat, és más rovarokat nehéz megtalálniuk – foglalta össze az Agrointel.
A méheket a gyurgyalagok szárnya elkapja, és olyan helyre viszik, ahol a gyurgyalagok nyugalomban megeszik. Érdekes, hogy az gyurgyalagokat a méh- vagy darázsméreg nem befolyásolja. Evés közben a gyurgyalagok nem lopják el egymás ételeit.
Módszerek a méhek gyurgyalag elleni védelmére
Számos módja van annak, hogy megvédje méhészetét a gyurgyalagoktól. Valójában túlzás módszerként említeni, ezek igazából olyan cselekedetek, amelyeket a méhész tehet annak érdekében, hogy a méhek ne essenek a gyurgyalagok áldozatává.
Méhészetek elhelyezése úgy, hogy távol essen gyurgyalagok telepeitől
Nehéz küldetés a méhészek számára, amikor gyűjteni viszik a méheket. Kaptárok esetében ajánlott, hogy a helyszínt legalább 10 km-re helyezzék a gyurgyalagok telepétől vagy olyan helyektől, amely kedvező a madarak megtelepedésének. Ilyen információkat a Román Madártani Társaságtól szerezhet be.
A kaptárak bezárása hideg és esős időszakokban
A kaptárak bezárása a hideg és esős időszakban megakadályozza a gyurgyalagok támadásait. Mivel másutt nem találnak rovarokat, a gyurgyalagok bejuthatnak a méhészetbe, amelyet a méhek a rossz időjárás miatt nem hagynak el.
Rovarölő szerekről való lemondás
A rovarölő szerekről való lemondás a gyurgyalagok méhek elleni támadásának egyik módszere, mivel a vegyi kezelések csökkentik a rovarok populációját és implicit módon a madarak élelmének „alapját”. Rovarölő szerekkel megszűntetjük a gyurgyalagok természetes táplálékforrását. Ennek hiányában nyilvánvaló, hogy a madarak még inkább a méheket kezdik el keresni.
A monokultúrák csökkentése
A monokultúrák területeinek csökkentése, a növények közötti spontán vegetáció folyosóinak létrehozása olyan módszer, amellyel csökkenthetjük a gyurgyalagok méhekkel szembeni támadásait. A monokultúrák a biológiai sokféleség szempontjából igazi sivatagnak számítanak, és még akkor sem felelnek meg a rovarevő fajok igényeinek, ha lemondunk a rovarölő szerekről. Kémiai kezelés nélküli monokultúrák pedig nem léteznek. Ezen kívül a legtöbb beporzást igényeli, amelyet legkönnyebben úgy lehet elérni, ha a kaptárakat a monokultúrákba helyezik. Nyilvánvaló, hogy a méhek válnak a legelterjedtebb rovarokká, és a gyurgyalagok megeszik a méheket, amit találnak. A vadonvirágos folyosók tovább enyhítenék a problémát, mert nagyobb számú rovar ideális élőhelyét biztosítanák.
Milyen módszereket használnak a méhészek a gyurgyalag távol tartására?
A méhészek számos módszert alkalmaznak a méhészet közelében a gyurgyalagoktól való védekezésre. Íme a méhészek által a forum-discutii.apiardeal.ro oldalon bemutatott praktikák:
Madárijesztők: a madárijesztő kézzel készíthető, hogy olyan ragadozó madárnak nézzen ki, amely gyurgyalagokat támad. A madárijesztő láttán a gyurgyalagokat elkerülik a méhészetet.
Videokazetta: a régi videokazetták szalagját kiveszik, és a méhészet területén lévő fák ágaira helyezik. Amikor fúj a szél, a szalag által keltett suhogó zaj elűzi a gyurgyalagokat.
CD-k: a fákon vagy a méhészet területén bárhol lógó CD-k segítenek elűzni a gyurgyalagokat azáltal, hogy a lemezek ragyognak a napfényben. A fény tükröződése nyugtalanságot vált ki a madarakból, emiatt inkább elkerülik a helyet.
Madártetemek: a gyurgyalagok ellen meglehetősen morbid módszer az elhullott madarak tetemének kihelyezése. Ha észreveszik ezeket a gyurgyalagok, akkor inkább elkerülik a környéket.
Petárdák, zajkeltők: ez a módszer a gyurgyalagokkal szembeni védekezésben azonnali, de nem hosszú távú eredménnyel jár. A madarakat a nagy zaj elűzi.
Ultrahangos készülékek: az ultrahangos készülékek hatékonyan riasztják a madarakat, beleértve a gyurgyalagokat is. Ezek azonban hatással lehetnek a méhekre is, ezért kerülje őket a kaptárak közelében.
Mennyi kárt okoz a gyurgyalag a méhészetben?
A méhészek a gyurgyalagokról mint a méhek rettegett ragadozójáról beszélnek. Jogosan. Egy gyurgyalag napi 39 gramm táplálékot eszik, ami 200 és 400 közötti rovart jelent – némelyiket a fiókájuk kapják. Ukrajnában egyetlen gyurgyalag 9.000 méhet evett meg rövid ott tartózkodása alatt.
1992 és 1995 májusa és júliusa között Szardínián végeztek egy vizsgálatot, amely kimutatta, hogy a gyurgyalagok nagy számban fogyasztanak dolgozó méheket (kb. 70 naponta) és heréket, de az utóbbiakat részesítik előnyben. Így a 3 hónap alatt a dolgozó méhek populációját 0,37 százalékkal, a herékét pedig 0,9 százalékkal csökkentették. A kaptárban található méhek nagy számához képest ez a veszteség nem tűnik jelentősnek, de kisebb kaptárakban a veszteség sokkal nyilvánvalóbb.
A méhek megvédhetik magukat a gyurgyalag támadásától
Ha a gyurgyalagok közelébe kerülnek, a méhek szinte biztos, hogy áldozatukká válnak. Ezért megfigyelték, hogy a mézelő méhek védekező magatartást tanúsítottak ezen ragadozók ellen. Úgy Vagy alattuk repülnek, vagy akár megtámadják őket. Ezen kívül egyes tanulmányok kimondják, hogy a gyurgyalagok jelenlétében a méhek úgy döntenek, hogy több időt töltenek a kaptárban, mások cáfolják ezt a megfigyelést, és azzal érvelnek, hogy a gyűjtőrepülések gyakorisága elsősorban az élelmiszer-erőforrások (nektár és pollen) elérhetőségétől függ.
Címlapfotó: MTI