A haris hazánk egyik legtitokzatosabb madara, amelyet még a gyakorlott madarászok is csak ritkán pillanthatnak meg. A Nagyberekben most különleges módszerekkel eredtek a rejtőzködő madarak nyomába: az éjszakai felmérések során 27 territóriumot sikerült azonosítani – számolt be róla a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.
A Nagyberek egyes részein évtizedek óta rendszeresen költenek harisok, fészkeik pontos felkutatására és folyamatos nyomon követésére azonban korábban nem volt lehetőség. A természetvédelmi őrök május végétől éjszakánként, hang alapján kezdték felmérni az állományt. Hangszóróról egy idegen haris hangját játszották le, amelyre a territóriumát védő hím rendszerint jellegzetes „krex-krex” kiáltásával válaszolt.
A madarat éppen erről a metsző hangról nevezik népiesen „berekmeccőnek”, illetve „kétkés” madárnak is.
Az idei felmérés során a hagyományos módszert hőkamerás drónfelvételekkel egészítették ki. Így a Nagyberek belső területein összesen 27 territóriumot azonosítottak. Ezek körül a gazdálkodókkal együttműködve védőzónákat jelöltek ki, ahol a fészkelési időszak végéig nem végezhettek kaszálást, legeltetést, és más, a madarakat zavaró tevékenységet sem.
A cél az volt, hogy a földön fészkelő harisok és fiókáik biztonságban átvészelhessék a számukra legérzékenyebb időszakot.
A haris állományának fennmaradását ugyanis több tényező is veszélyezteti. Nedves rétjeinek és magas növényzetű élőhelyeinek eltűnése mellett komoly problémát jelent a kaszálás, amely során a későn költő madarak fészkei és fiókái is elpusztulhatnak. A rovarirtó szerek használata eközben táplálékforrásaikat csökkenti. A faj európai állománya jelentősen visszaesett, ezért védelméhez elengedhetetlen élőhelyhasználatának minél pontosabb megismerése. A haris Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.a
Magyar Állatvédelem