Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén rendeletjavaslatot fogadott el. Eszerint a tagállamoknak egyre több, 2030-ra legalább 30, 2040-re legalább 60, 2050-re pedig legalább 90 százaléknyi leromlott ökológiai állapotú élőhelyet kell helyreállítaniuk.
Előnyt élveznek a Natura 2000-es helyek a helyreállításban
A 329 szavazattal, 275 ellenében és 24 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat elsődleges célja a természet helyreállítása. Ezen túlmenően pedig elő kívánja segíteni a klímaváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós kötelezettségek teljesítését, valamint az élelmezésbiztonság javítását.
Célja, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek.
Ide sorolhatók az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak.
Ezek legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán kell a helyreálltásokat elvégezni. A folyamat során elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 védettség alá volt területek – írták.
Nemzeti helyreállítási tervet kell kidolgozni
A tagállamoknak gondoskodniuk kell a már regenerálódott területek állapotromlásának megakadályozásáról. Mindezen túlmenően pedig nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk a kitűzött célok teljesítésére.
A mezőgazdasági termelésbe bevont élőhelyek fajgazdagságának helyreállítása érdekében a tagállamoknak javítaniuk kell a gyepterületek lepkepopuláció-indexén, a nagy biodiverzitású tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek arányán, valamint a szántóföldek ásványi talajában található szervesszén-készleten.
Mivel a madarak jól jelzik egy adott terület biológiai sokféleségének általános állapotát, a mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató javítására is intézkedéseket kell hozni.
Vészfékmechanizmus is készül
A rendeletjavaslat azt is célozza, hogy a tagállamok 2030-ra állítsák helyre a mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápok legalább 30 százalékát, majd 2040-ig 40 százalékát, 2050-ig pedig 50 százalékát elárasztás útján. Az elárasztási kötelezettség nem vonatkozik a mezőgazdasági termelőkre és a földtulajdonos magánszemélyekre, teljesítése önkéntes alapú marad – írták.
A rendeletbe vészfékmechanizmus épül azokra az esetekre, ha valamilyen rendkívüli körülmény miatt az EU élelmezésbiztonságát veszélyeztetné a mezőgazdasági ökoszisztémákra előírt célértékek teljesítése – emelték ki.
A tagállamoknak legalább 25 ezer kilométeres folyószakaszon biztosítaniuk kell a víz szabad áramlását, felszámolva a mesterséges akadályokat. Gondoskodniuk kell arról, hogy a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség nettó mértékben ne csökkenjen a területükön. A rendeletjavaslat végezetül legalább hárommilliárd fa ültetését írja elő.
Magyar Állatvédelem