A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének munkatársai veszélyes mérget találtak a hazai aranysakálok szervezetében. A szakértők az általuk megvizsgált állatok mindegyikében felfedezték a toxikus anyagot, de ahhoz, hogy megállapítsák azoknak az ökoszisztémára gyakorolt hatását, további kutatások szükségesek.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének munkatársai veszélyes penészgombamérgeket (mikotoxinokat) fedeztek fel a hazai aranysakálok szervezetében. A kutatók összesen 19 példány májmintáját vizsgálták meg, és mindegyikben legalább háromféle méreganyagot észleltek. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is – áll az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A sakálok étrendje változatos, így a kisebb emlősök és az elhullott nagyvadak húsa mellett bőven tartalmaz növényi eredetű táplálékot is, így a méreganyagok feltehetően így kerültek be szervezetükbe. Az érintett toxinok viszont nemcsak az állatokra, de az emberekre nézve is veszélyt jelentenek.
Érdekesség, hogy a kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikotoxinok mennyisége eltérő volt a különböző korú és nemű állatokban. A felnőtt nőstényekben magasabb volt az ochratoxin-A szintje, a hímekben pedig a zearalenon koncentrációja volt kiemelkedő. Előbbi az emberekben vesekárosodást, immunhiányt és szervkárosodást okoz, utóbbi a szaporodást befolyásolja negatív irányban. A dezoxinivalenol aránya is a nőstényekben volt magasabb, ez főleg az immunrendszerre nézve jelent kockázatot.
Az aranysakál mint csúcsragadozó kiváló bioindikátor lehet a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének jellemzésében – fejtette ki Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője, aki hozzátette: ahhoz, hogy jobban megértsék a mikotoxinok hosszú távú hatását az ökoszisztémára, elengedhetetlenek a további kutatások.
Magyar Állatvédelem
