Csaknem 200 év után először költenek halászsasok a dél-angliai Dorsetben. Az állatvédők fészekkameráival élőben követhető, ahogy a tojó költi a tojását, melynek helyét titokban tartják A ragadozó madár egykor egész Nyugat-Európában elterjedt volt, de az emberi tevékenység és az élőhelyek zsugorodása miatt az 1800-as évek elejére több helyen kihalt – írja Guardian cikke alapján az index.
Régebben fészkeikből kilopták a tojásokat, a madarakat preparálás céljából kilőtték. Dél-Európában ma is gyakran lőnek rájuk sportból. 2007 óta két szervezet, a Roy Dennis Alapítvány és a Birds of Poole Harbour szakemberei Skóciából próbálnak felnőtt példányokat átköltöztetni Dél-Angliába. Skóciában a vadvédelmi programok sikerének eredményeként már halászsasok százai élnek.
„Hét év kemény munkájának jutalma, hogy a halászsaspár most Poole kikötőjében tojást rakott. Az ilyen projektek mindig hosszú távúak, de csodálatos érzés, amikor látjuk, hogy a madaraink mérföldkőhöz érkeztek, a CJ7 jelű tojó első tojását költi. Friss szülőpárként még sok a tanulnivalójuk, és nem biztos, hogy a fióka kikel, azonban amit most látunk, az nagyon biztató, és május vége felé reményeink szerint láthatjuk, ahogy a kis madaraikat etetik.” – magyarázta Paul Morton, a Birds of Poole Harbour munkatársa.
A szakemberek abban reménykednek, hogy a pár a jövő héten még két tojással lepi meg őket, majd a 35-40 napos kotlási időszak után május végén kikelhetnek a halászsasfiókák. Azért Poole kikötőjét választották a projekt helyszínéül, mert a halban gazdag tengervíz jó táplálékforrása a ragadozó madaraknak.
A madárpár múlt ősszel Nyugat-Afrikába repült, és a Birds of Poole Harbour csapatának hét hónapot kellett várni a visszatérésükre. Az afrikai út nem veszélytelen, az időjárás viszontagságai mellett az orvvadászok is fenyegetik a halászsasokat. Április elején azonban megérkezett a pár, és le is telepedtek, hogy szaporodjanak.
Fotó: Valerio Ferraro / Redaco / Getty Images Hungary