Évtizedek után is emlékeznek társaikra a csimpánzok és bonobók! A Kaliforniai Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem tudósai kiderítették, hogy a csimpánzok és a bonobók meglepően hosszú távú memóriával rendelkeznek.
Eddig úgy gondolták a kutatók, hogy az állatok közül a delfinek rendelkeznek a leghosszabb memóriával, egy új kutatási eredmény azonban kiderítette, hogy ez nem így van – írja a HVG.
A Kaliforniai Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem tudósai kiderítették, hogy a csimpánzok és a bonobók meglepően hosszú távú memóriával rendelkeznek. Képesek felismerni családtagjaikat és barátaikat, még akkor is, ha évtizedek óta nem látták őket. Az erről szóló tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban jelent meg.
Az, hogy az embernél hogyan fejlődött ki a hosszú távú memória, régóta foglalkoztatja a tudósokat. A bizonyítékok arra utalnak, hogy az emlékezet ezen formája az emberi kultúra fontos alapja, miközben kérdéseket vet fel az evolúcióbiológiával és pszichológiával kapcsolatban – írták.
Az eddigi kutatások azt mutatták, hogy a delfineknek van a leghosszabb memóriája az állatok közül: akár két évtized elteltével is képesek voltak felidézni a társas emlékeiket. A majmokon végzett vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a delfinek teljesítménye még így is csak a második helyre elegendő – számolt be róla az Interesting Engineering.
Christopher Krupenye, a kutatás egyik résztvevője szerint a kiindulási alap az a tapasztalat volt, hogy a tudósok által vizsgált állatok hónapokkal, vagy akár évekkel később is úgy reagálnak, mintha felismernék azt, akivel dolguk van. Egy átlagos állatkerti látogatóval nem viselkednek így.
Laura Simone Lewis, a Kaliforniai Egyetem kutatója és csapata segítségével azt vizsgálták meg, hogy a megfigyelés alátámasztható-e adatokkal. A kutatók azt akarták kideríteni, hogy az állatok meddig emlékeznek a társaikra.
Felismerik társaikat, egyértelműen emlékeznek rájuk
A tudósok skót, belga és japán állatkertekkel dolgoztak együtt, hogy azonosítsák azokat a csimpánzokat és bonobókat, amelyek legalább egy évig éltek együtt. Emellett azt is megpróbálták kideríteni, hogy volt-e közöttük bármilyen pozitív vagy negatív kapcsolat. Ezután arra fókuszáltak, hogy olyan képeket találjanak, amelyek nagyjából akkor készültek, amikor elválasztották őket. Rengeteg munkával végül 26 állatot tudtak bevonni a kísérletbe.
Az állatoknak ezután egy olyan helyiséget állítottak fel, ahol képpárokat vetítettek nekik. Az egyik képen az általuk ismert, míg a másikon egy ismeretlen társuk szerepelt. A csimpánzok és bonobók önként sétálhattak be a helyiségbe, ahol gyümölcslevet ihattak, miközben a képeket nézték. A szemük mozgását kamerával rögzítették.
Kiderült, hogy a tekintetük hosszabb ideig időzött azon a társukon, akit ismertek.
Néhányan még a gyümölcslevet is otthagyták, és csak a képre fókuszáltak. Az egyik bonobónak (Louise) a nővéréről, Loretáról és unokaöccséről, Erinről készült képeket mutattak be, akiket 26 éve nem látott. Ez az átlagos élettartamuk jelentős részét teszi ki. Kiderült, mindkét hozzátartozóját felismerte a képen.
A kutatók úgy vélik, hogy a hosszú távú memória valamikor 9 millió évvel ezelőtt, egy közös ősben létezhetett, ahonnan mindkét faj örökölte azt.
(Forrás: HVG, Fotó: NorthFoto