Az utóbbi két évtizedben egyre több fehér gólya dönt úgy Magyarországon, hogy nem indul el a hosszú, akár Dél-Afrikáig tartó vonulásra, hanem hazánkban próbálja átvészelni a telet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint ez a viselkedés nem rendellenes, és nem is a betegség jele, hanem egy természetes alkalmazkodási folyamat része, amely a klímaváltozással is összefügg.
A 2004/2005-ös tél óta megfigyelhető tendencia szerint a nálunk áttelelő gólyák nem szorulnak emberi segítségre, sőt a befogásuk és „meleg helyen” való tartásuk kifejezetten felesleges és káros lehet. Ezek a madarak egészségesek, röpképesek, és amennyiben az időjárás túl zorddá válna, akár egy nap alatt több ezer kilométerrel délebbre is húzódhatnak.
A madarak között mindig is voltak „kockáztató” egyedek, akik később indulnak útnak, előbb térnek vissza, vagy akár ki sem vonulnak. Ha a környezet kedvező számukra, akkor ezek a viselkedésformák megerősödnek, és a faj evolúciós alkalmazkodásának részévé válnak. A fehér gólyák esetében tehát az itthon maradás a természetes szelekció működésének egyik bizonyítéka.
Miért tudnak életben maradni a gólyák télen is?
A fehér gólyák rendkívül sokoldalú táplálkozású madarak: rovarokat, rágcsálókat, békákat, halakat, kígyókat és akár dögöt is fogyasztanak. Télen, amikor a rovarok eltűnnek, az agrárterületeken élő kisrágcsálók jelentik számukra a fő táplálékot, ezek ugyanis nem alszanak téli álmot.
Emellett a hulladéklerakók is vonzó táplálkozóhelyek számukra, ahol a sirályokkal és varjakkal együtt sokféle ételmaradékhoz juthatnak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park szakemberei szerint a gólyák gyakran villanyoszlopokon vagy lámpaoszlopokon pihennek, és általában jó állapotban vészelik át a hidegebb hónapokat.
A legfontosabb üzenet: ne avatkozzunk közbe!
A természetvédelem szakemberei hangsúlyozzák: nem szabad mesterségesen etetni vagy befogni az áttelelő gólyákat. Az emberi beavatkozás rövid távon segíthet egy-egy madárnak, de hosszú távon megakadályozza a természetes alkalmazkodást, és függővé teheti az állatokat az emberi segítségtől.
A klímaváltozás miatt egyre több vonuló madárfaj, nemcsak a gólyák, hanem kócsagok, gémek és rétihéják is – marad a Kárpát-medencében a téli időszakban. A szakemberek szerint mindez nem aggodalomra, hanem figyelemre és megértésre ad okot: a természet most is működik, csak éppen alkalmazkodik az új körülményekhez.
Magyar Állatvédelem