Négy fiókát neveltek fel a búbosbankák a bökényi iroda épületében
Immár három esztendeje költenek búbosbankák egy különös helyszínen, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bökényi Területi Irodájának tetőszerkezetében. Idén is beköltözött ide egy pár, akik négy fiókát neveltek fel sikeresen – írta a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mint írták, a búbosbanka az egyik legkarakteresebb megjelenésű, más fajjal össze nem téveszthető, védett madarunk. Jellegzetes fekete-fehéres, tarka szárnyával, narancsos-vörös testével és testméretéhez képest igen tekintélyes, felmereszthető tollbóbitájával nagyon különleges megjelenésű madár. Röpte is jellegzetes, lepkére emlékeztető, hullámzó. Hosszútávú vonuló, a telet Afrika tájain tölti és március végén, április elején tér vissza hozzánk.
Idén áprilisban azt tapasztalták, hogy a megszokottnál több a búbosbanka. Szinte bárhol jártak a természetben, mindenütt lehetett hallani jellegzetes, huppogó hangjukat, ahogy fajtársaiknak jelezték, hogy elfoglaltak egy alkalmas költőterületet, illetve ahogy a tojókat igyekeztek magukhoz csalogatni a hímek. Látni is lehetett őket, nagyon sokszor földutakon, dűlőutakon keresgéltek. Egészen közelről szemlélhették őket, mivel nem félnek az embertől. Rendszerint költenek is az emberek közelében. Elhagyatott, vagy akár lakott tanyák épületeinek üregeiben, hasadékokban, korhadt fák odvaiban is megtalálják a számukra alkalmas feltételeket a tojásrakáshoz. Szeretik a kisparcellás művelésű, változatos mezőgazdasági területeket, ahol gyümölcsösök, gyepek is vannak, illetve ahol állattartás zajlik, mert előszeretettel fogyasztják a trágyához kötődő nagytestű rovarokat, férgeket – írta a Park.
A területi irodánál immár harmadik éve költenek sikeresen búbosbankák
A Maros-ártéren is nagyon jó feltételeket találnak maguknak, hiszen minden említett feltétel adott itt. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az ártéri élőhely peremén elhelyezkedő területi irodánál immár harmadik éve költenek sikeresen búbosbankák. Az egyik melléképületünk tetőszerkezetének ereszhez közeli részén van egy kis hasadék, amelybe éppen befér egy búbosbanka, ezt előszeretettel használják költésre. Idén két pár is szemet vetett erre a költőhelyre, de a heves harcok után végül csak egy költött itt.
Kiemelték, hogy a búbosbanka párt többször megfigyelték az iroda fáin, vagy éppen a kerítésen. Látták, ahogyan a hím rovartáplálékkal kedveskedett párjának, jellegzetes huppogó hangot hallatva, miközben tollbóbitáját szoros egymásutánban fel-le eresztette. A párzás, tojásrakás és költés után hamarosan a fiókák hangját is lehetett hallani a tető üregéből, a szülők pedig serényen hordták nekik a táplálékot. Később a fiókák ki-kinéztek a tető hasadékából, szemlélték a külvilágot, ismerkedtek az élőhellyel. Hamarosan egymás után, néhány napos különbséggel mind a négy fióka elhagyta az odút, kirepültek, de még napokig látták őket az iroda udvarán, amint kérték a táplálékot szüleiktől. Aztán eltűntek, távolabbi területekre mentek, hogy szüleiktől megtanulják az önálló vadászatot.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park)
