Május a születés időszaka az erdők mélyén, hiszen ilyenkor hozzák világra utódaikat az őzsuták is. A SEFAG szakemberei azonban arra figyelmeztetnek: a fűben rejtőző gida nem árván maradt, és a legnagyobb jót azzal tesszük, ha békén hagyjuk. Egyetlen érintés is végzetes lehet számára.
A SEFAG közösségi oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy az őzsuták általában május közepétől június közepéig ellenek. A suták 10 hónapos vemhesség után hozzák világra utódaikat, általában kettőt. A gidák 10-12 napos korukban már követik anyjukat, amelyik nyár végéig, szeptember elejéig még rendszeresen szoptatja őket.
A szakértők arra figyelmeztetnek: attól, hogy az őzgida egyedül van, egyáltalán nincs szó elárvult kicsinyekről.
Ha gidát találunk, semmiképp se érjünk hozzá, sőt lehetőleg ne is közelítsük meg, mert ezzel lassú éhhalálra ítéljük.
„Az őzgidát a suta akkor hagyja egyedül – fekteti el –, ha veszélyt érez vagy táplálkozik” – magyarázzák. Hozzáteszi, a gida ilyenkor ösztönösen meglapul, próbál beleolvadni környezetébe. Mivel nem menekül, sokan gondolhatják, hogy az állat beteg, vagy csak a házi kedvenceknél megszokott módon megsimogatják. Ilyenkor azonban a gidán és környezetén rajta marad az ember szaga, ezért az anyja már nem fogja elfogadni, szoptatni. Az elhagyott állat így lassan és gyötrelmesen fog éhen pusztulni, ha ugyan nem találják meg előbb a ragadozók.
„Ha valaki olyan helyen talál gidát, ahol véleménye szerint veszélyben lehet, akkor (miként minden a vadgazdálkodást, vadászatot érintő kérdésben) az adott területen vadgazdálkodásra jogosult szervezetet – vadásztársaságot, állami erdőgazdaságot vagy vállalkozást – kell értesíteni” – hangsúlyozzák. Kiemelik,
ennek hivatásos vadásza szakemberként megfelelően fog tudni gondoskodni a gida sorsáról.
A vadászatra jogosult elérhetőségeit a legközelebbi település önkormányzatánál lehet megtudakolni.
A SEFAG kiemeli azt is, hogy a lakott területen kívül kóborló kutyák veszéylt jelentenek. Az ebek póráz nélküli sétáltatása természeti, védett természeti és vadászterületen szabálysértésnek minősül a szabálysértési törvény értelmében (193. § (1) b)). A szigor nem véletlen, és a tavaszi, nyár eleji időszakban különösen indokolt.
„Ezekben a hetekben más ragadozók (róka, aranysakál) mellett a kóbor és az elkószált ebek is fenyegetik a gidákat, amelyeket elpusztítva komoly kárt okozhatnak az őzállományban” – magyarázzák, hozzátéve, a vad védelme érdekében a vadászok akár le is lőhetik a vadat űző kutyát, ha a veszély másként nem hárítható el.