A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya a fürge gyíkot választotta 2026-ban az év hüllőjének – közölte a szervezet. A döntés célja, hogy felhívja a figyelmet egy olyan őshonos fajra, amelynek állományát egyre inkább veszélyezteti a klímaváltozás és az élőhelyek átalakulása.
A szakosztály tájékoztatása szerint a fürge gyík a klímaváltozás veszteseinek egyike, mivel a számára fontos üde, nedves rétek és hegyi kaszálók a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet miatt sok helyen kiszáradnak, megváltoznak, vagy teljesen eltűnnek.
Hol él a fürge gyík?
A faj Magyarországon általánosan elterjedt az üde réteken, különösen tavak és vízfolyások mentén. Megtalálható az alföldi vízjárta gyepektől kezdve a nedves erdőszegélyeken át egészen a hegyvidéki kaszálókig és erdei tisztásokig. Táplálékát elsősorban ízeltlábúak, például rovarok és pókszabásúak alkotják.
A fürge gyík közepes termetű faj: kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20–23 centiméter, amelynek jóval több mint a fele a farok. Elterjedési területe Európától Ázsiáig húzódik, Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át egészen a Bajkálig.
Életmód és szaporodás
A fürge gyíkok téli hibernációjukból általában március végén bújnak elő. A párzási időszak áprilisban és májusban zajlik, ekkor a hímek egymással is harcolhatnak, és a küzdelmek során akár egyikük, akár mindkettőjük elveszítheti a farkát.
A nőstények tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakják 5–12 pergamenes héjú tojásukat. A kis gyíkok jellemzően július végén és augusztus első felében kelnek ki.
A faj nappali életmódot folytat, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt tölti. Egész nap aktív lehet, de forró, aszályos időben inkább a hűvösebb órákra korlátozza mozgását. A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőhelyükre, míg a fiatalok akár október közepéig, végéig is aktívak maradhatnak.
A gyíkok képesek elveszíteni a farkukat menekülés vagy küzdelem közben. Ez a „farokledobás” segíthet túlélni egy támadást, később pedig a farok részben visszanőhet, bár gyakran eltér az eredetitől.
Mi veszélyezteti a fajt?
A szakértők szerint a fürge gyík legjelentősebb civilizációs veszélyeztető tényezői az élőhelyek leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás következtében kialakuló szárazság. Ez utóbbi miatt Magyarországon több területen csökkenhet az állomány, és helyét fokozatosan a zöld gyík veheti át.
A fürge gyík Magyarországon 1974 óta védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Várják a lakossági észleléseket
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület arra kéri a természetjárókat, hogy a fürge gyíkkal kapcsolatos észleléseiket – valamint más hazai kétéltű- és hüllőfajok megfigyeléseit is – az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési Program felületén rögzítsék. A lakossági adatok fontos segítséget jelentenek a fajok elterjedésének és állományváltozásának nyomon követésében.
Magyar Állatvédelem
