Világosabb, életszerűbb és arányosabb örökbefogadási gyakorlatot kíván kialakítani a szakmával közösen Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. Facebook-bejegyzésében a menhelyek működésének felméréséről, az örökbefogadási feltételekről és a civil szervezetekkel való együttműködésről írt. A poszt apropóját Kormos Anett Szaffi nevű kiscicáról szóló írása adta.
Közös szakmai minimumot alakítanának ki
Gajdos László közlése szerint jelenleg zajlik a menhelyek feltérképezése és átvilágítása. A miniszter azt írta, hogy már most számos eltérő gyakorlat, hiba és jó megoldás látható a rendszerben. Ezek tapasztalataiból közös szakmai minimumot szeretnének kialakítani.
A tervezett munka részeként megvizsgálnák, hol vannak indokolatlan akadályok, mely területeken lehet egységesebbé és átláthatóbbá tenni az örökbefogadást, valamint hogyan segítheti az állam a menhelyeket további adminisztráció nélkül.
Az állatok biztonsága mellett a feltételek arányosságát hangsúlyozta
A miniszter indokoltnak tartja az örökbefogadási szerződést, a jelentkezőkkel folytatott beszélgetést és annak ellenőrzését, hogy az állat biztonságos helyre kerül-e. Ugyancsak szükségesnek nevezte az ivartalanítás, az állatorvosi ellátás és a felelős tartás számonkérését.
Ugyanakkor szerinte problémát jelent, ha az állatok védelmében meghatározott feltételek aránytalanná vagy teljesíthetetlenné válnak, és ezzel akadályozzák a megfelelő gazdához kerülést.
„Az a cél, hogy minél több állat kerüljön jó és biztonságos otthonba.”
Példaként az idős jelentkezőket említette, akik megítélése szerint pusztán életkoruk miatt nem tekinthetők alkalmatlan gazdának. Hozzátette: érdemes előre megbeszélni, ki gondoskodik az állatról, ha az örökbefogadó erre később már nem képes.
A lakhatási körülményeknél szintén egyedi, szakmai mérlegelést tart szükségesnek az automatikusan alkalmazott feltétellisták helyett.
Előre közölt hozzájárulás és örökbefogadás utáni segítség
Gajdos László kitért az állatmentés költségeire is. Felsorolta az állatorvosi ellátást, az oltást, a chipet, az ivartalanítást, a gyógyszereket, a táplálást és a gondozást. Érthetőnek nevezte, ha egy civil szervezet ezekhez hozzájárulást kér, de szerinte annak összegét és feltételeit világosan, előre kell közölni.
A posztban példaként harmincezer forintos örökbefogadási hozzájárulást említett. Kifogásolta, ha egy ilyen költség csak a folyamat végén, váratlan feltételként jelenik meg.
Bírálta az érzelmi nyomásgyakorlást is. Álláspontja szerint a „mentsd meg, mert különben…” típusú közlések lelkiismeret-furdalást keltenek.
Az általa felvázolt gyakorlatban az örökbefogadók előre ismernék a feltételeket, és az állat befogadása után is lenne lehetőségük segítséget kérni.
Párbeszédet sürgetett az állatvédelem szereplői között
A miniszter szerint az állatjóléti problémák megoldásához időre és pénzre, emellett közös akaratra, párbeszédre és kompromisszumra van szükség. Közölte, hogy Kármán András minisztertársánál rendszeresen kezdeményezi az állatjóléti célokra fordítható források biztosítását.
Bejegyzésének elején a személyét érő online kritikákról is írt. Úgy fogalmazott, hogy az állatvédők egy csoportja röviddel hivatalba lépése után támadni kezdte, ugyanakkor azt írta: négy év alatt komoly eredményeket kíván elérni.
Szaffi ügyében nem foglalt állást a menhely döntéséről
Gajdos László jelezte, hogy megérintette Kormos Anett Szaffiról szóló írása, de a történetet a másik oldalról nem ismeri, ezért az érintett menhely döntéséről nem kíván ítéletet mondani.
A történetben felvetett kérdéseket ugyanakkor az örökbefogadási gyakorlat felülvizsgálata szempontjából fontosnak nevezte.
Magyar Állatvédelem