A halak rajokban való mozgását segít megfejteni a németországi Konstanzi Egyetem Kollektív Viselkedés Kiválósági Klaszter és a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet (MPI-AB) kutatóinak vezetésével készült, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársainak közreműködésével megvalósult kutatás.
Az ELTE hétfői közleménye szerint a biológusokból és robotikai mérnökökből álló kutatócsoport a kutatás során – amelyről a Science Robotics folyóiratban publikáltak – olyan virtuálisvalóság-rendszert fejlesztett ki halak számára, amely segít megfejteni, hogyan mozognak együtt rajokban.
Mint írják, a kutatók felfedezték a természetes „szabályozási törvényt”, amelyet a zebrahalak használnak viselkedésük összehangolására.
Mivel az ilyen kollektív viselkedés technológiai szempontból is előnyös lehet – például autonóm járművek irányításában –, a kutatók robotautókon, drónokon és vízi járműveken is tesztelték az algoritmus hatékonyságát, és megállapították, hogy a halak által használt kölcsönhatási szabályok ígéretes megoldást jelenthetnek robotflották jövőbeli vezérlésére is – tették hozzá.
A halak a koordinált mozgás mesterei és bár rajaikban nincs vezető, az egyedek képesek formációban maradni, elkerülni az ütközéseket, és rugalmasan reagálni a környezeti változásokra. E robusztusság és rugalmasság mesterséges reprodukálása régóta kihívást jelent a mérnökök számára – olvasható az összegzésben.
A kutatók most újabb lépést tettek a megoldás felé azzal, hogy szabadon mozgó halakkal végzett kísérleteikhez virtuális valóságot alkalmaztak – írták.
Mint írják, a speciális Turing-teszt során egy valódi hal együtt úszott egy virtuális hallal, amely időnként a valós hal viselkedését követte, máskor pedig a felfedezett algoritmus vezérelte. A valódi hal nem tudta megkülönböztetni a kettőt – ugyanúgy viselkedett igazi fajtársával, mint az algoritmus által vezérelt virtuális követővel.
Magyar Állatvédelem, forrás: MTI, fotó: Pexels