Megérkeztek a fagyok, leesett az első hó, itt a madáretetés ideje. A madarak a segítségünk nélkül is képesek átvészelni a telet, azonban az etetésük és az ablakból való megfigyelésük sokunk szívéhez közel áll, és nem mellékesen ezzel ők is jól járnak.
Viszont, ha nem jár az etetőnkre olyan sok madár, akkor sem kell megijednünk. A jelenség hátterében sok tényező állhat. Fontos tudnunk, hogy a madárforgalom változása normális, és az etetőkre járó madarak állományaival nincsen probléma – hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.
A szajkó a köznyelven több néven is ismert: mátyásmadár vagy matyimadár, a becenevét jellegzetes reszelős „kiáltása” miatt kapta a népmesék álruhás királyáról. Országszerte elterjedt madarunk, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is gyakori. Ügyesen tudja utánozni más fajok hangját is, mint például az egerészölyv vijjogását.
Riasztó hangja jelzésül szolgálhat az erdő állatai számára. A hazai állomány nem vonul el, és az etetőknél is megfigyelhetjük őket a tél beköszöntével. Galambméretű, robosztus felépítésű mindenevő madár, ami növényi-, valamint állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt.
Természetvédelmileg a megítélése ellentmondásos, hiszen fészekrabló szokásai is vannak – ellenben az erdő felújulásában is szerepet játszik. Télire bükk- és tölgymakkokat rejt el magának, és ezeket a raktárakat nem minden esetben keresi meg újra.
Az etetőinken nem tartozik a leggyakrabban megfigyelhető madarak közé, de ha dióval kedveskedünk nekik, azt szívesen veszik.
Fotó: Jakab Sándor
Szöveg: Hák Flóra (Természetmegőrzési Osztály)