Több tucat elpusztult pontyot találtak a duisburgi Rheinaue Walsum területén. A horgászok másik vízbe helyeznék át a túlélő halakat, a helyi természetvédelmi hatóság azonban elutasítja a kezdeményezést. A halpusztulás hátterében az alacsony vízszint és a felmelegedett víz oxigénhiánya állhat, a veszteség pontos mértéke egyelőre nem ismert.
Halpusztulás Duisburgban az ártéri területen
A WDR október 1-jei beszámolója szerint az elhullott pontyok tetemei a visszahúzódó víz után maradt iszapban láthatók. Az eset a Rajna menti Rheinaue Walsumhoz kötődik, nem a folyó egészére kiterjedő halpusztulásról szól a hír.
A Rheinische Fischereiverband becslése szerint az érintett terület pontyainak körülbelül a fele elpusztulhatott. Ezt az arányt azonban maga a WDR sem tudta ellenőrizni, ezért nem kezelhető bizonyított adatként. WDR
A Radio Duisburg október 2-án arról számolt be, hogy a város is megerősítette az elhullásokat. A helyi rádió a száraz időjárást és a csapadékhiány miatt csökkenő vízmennyiséget emelte ki.
Miért veszélyes a felmelegedő sekély víz?
A WDR az alacsony vízállást és a nyári meleg hatását hozza összefüggésbe a pusztulással. Az oxigénhiány lehetséges magyarázat, de a tudósítás nem közöl olyan helyszíni mérési adatokat, amelyek egyértelműen igazolnák a halak pusztulásának okát.
Az amerikai földtani szolgálat, az USGS tájékoztatása szerint a meleg víz kevesebb oldott oxigént képes megtartani, mint a hideg. Emellett a szerves anyagok lebontása is oxigént fogyaszt.
A kedvezőtlen folyamatok összeadódása súlyosan veszélyeztetheti a vízi élőlényeket.
A horgászok mentenének, a hatóság nem támogatja az áttelepítést
A túlélő halak befogását és áthelyezését horgászok javasolták. A duisburgi helyi természetvédelmi hatóság azonban a WDR szerint nem tartja tömegesnek az elhullást, és elutasítja az áttelepítést. Randolph Kricke, a hatóság képviselője természetes tisztulási folyamatként jellemezte a történteket, amelyet álláspontja szerint hagyni kell lezajlani.
A Radio Duisburg további indoklást is közölt: a város szerint a befogás és az áthelyezés szenvedést okozna a halaknak, az intézkedést pedig nem tartják eredményesnek. A horgászok és a hatóság így eltérően ítélik meg a beavatkozás szükségességét.
A közzétett beszámolók nem ismertetnek részletes mentési tervet vagy annak kockázatértékelését.
A botulizmus kockázatáról is beszámoltak
A haltetemek miatt a vízimadarakat fenyegető botulizmus lehetősége is felmerült. Ezt a mérgezést bizonyos baktériumok által termelt idegméreg okozza. Az USGS vadállategészségügyi központja szerint a toxin táplálékkal, például szennyezett gerinctelen állatok elfogyasztásával is bekerülhet a madarak szervezetébe. A bomló állati tetemek megfelelő körülmények között elősegíthetik a méreganyag termelődését.
A kockázat ugyanakkor nem jelent igazolt helyi megbetegedést. A WDR tudósításának idején a természetvédelmi hatóság nem tudott elpusztult vízimadarakról a területen. Egy későbbi botulizmusos megbetegedés lehetőségét azonban nem zárták ki.
Tudtad? A halak a vízben oldott oxigént veszik fel kopoltyúikkal. Ezért a látszólag elegendő vízmennyiség sem garantálja a túlélésüket, ha az oldott oxigén szintje túl alacsonyra csökken.
Magyar Állatvédelem