Kecsesen szelik az eget a hamvas rétihéják a Körösi puszták felett. A hamvas rétihéja elsősorban Eurázsia és Észak-Afrika egyes területein fészkel, de kis számban Magyarországon is jelen van költőfajként. Hazai költőállományát mintegy 60 párra becsülik.
Augusztus második felében szép számban láttunk vonuló hamvas rétihéjákat a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Bár a pusztákon kevés most a táplálék, mégis szívesen megállnak itt, akár több napra is – osztotta meg a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mint írják, a hamvas rétihéja elsősorban Eurázsia és Észak-Afrika egyes területein fészkel, de kis számban Magyarországon is jelen van költőfajként.
Hazai költőállományát mintegy 60 párra becsülik.
Egykoron a nyílt, mocsaras területek, nedves rétek fészkelő madara volt, ma ezek maradványain és az itt kialakult mezőgazdasági területeken találja meg életfeltételeit. A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei közül csak a Dévaványai- Ecsegi pusztákon, valamint a Kis-Sárréten fészkel rendszeresen néhány pár, de alkalmilag költött Cserebökény térségében is. Az őszi és a tavaszi vonuláskor azonban nagyobb számban megfordulnak ezen a vidéken.
Jöttek-mentek…
A Cserebökényi pusztákon augusztus 20. után jelentek meg az első vonuló példányok. Ekkor 6-8 hamvas rétihéja tartózkodott a területen, melyek fele öreg madár, másik fele tavalyi, illetve idei kelésű volt. Több napon át hasonló létszámot észleltek, valószínűleg nem mindig ugyanazok az egyedek voltak, hanem újabbak is érkeztek. A pusztán most kevés a táplálékul szolgáló mezei pocok, ezért a hamvas rétihéják is hamar továbbálltak, a hónap végén már csak két példány tartózkodott itt.
A kardoskúti Fehér-tó térségében viszonylag korán, már augusztus 9-én észlelték az első, vonuló hamvas rétihéját. Azóta folyamatosan jelen vannak a területen. A legtöbb, egyszerre megfigyelt példány öt volt.
A Csanádi puszták térségében augusztus végén szép számban és rendszeresen lehetett látni hamvas rétihéjákat. Még most, szeptember elején is ez a leggyakrabban látható ragadozó madár errefelé. A Csanádi puszták mindhárom pusztafoltján (Kopáncsi-puszta, Királyhegyesi-puszta, Montág-puszta) 4-5 különböző korú és ivarú példányt figyelhettek meg egyidőben. Kedvelt éjszakázóhelyük a Királyhegyesi-pusztán található Liliomos-mocsár.
A Kis-Sárréten augusztus végén és szeptember elején rendszeresen felbukkant egy-két vonuló hamvas rétihéja, de nagyobb csoportosulás nem volt. Itt költenek is hamvas rétihéják, a fészkelő párok száma az elmúlt tíz évben 1-6 között ingadozott. Idén 5 pár költött: három Vésztő közelében, mocsárréten, kettő pedig Geszt mellett, egy régi, kiszáradt tómederben. Mind az öt pár költése sikeres volt, összesen tíz fiókát neveltek fel.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon augusztus utolsó hetében viszonylag sűrűn láttak hamvas rétihéjákat, az egyidőben megfigyelt példányok száma tíz alatt maradt. Szeptember elején már jóval ritkábban bukkantak fel. Ebben a térségben is költ a faj, idén azonban a táplálékhiány miatt a szokásosnál kevesebb, csupán két pár rakott fészket.
A Kígyósi-pusztán nem költenek ugyan hamvas rétihéják, de kis létszámú vonulóként ősszel és tavasszal is felbukkannak. Augusztus 20. óta minden nap megfigyelek egy-két, magányosan vonuló példányt.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Őze Péter, Tóth Imre)
