Hatalmas csapatokban gyűjtik a rovarokat a seregélyek a Körösöknél. A seregélyek több százas csapatai kisérik a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állatartótelepének környékén legelésző juhnyájakat és szarvasmarha gulyákat – írja az Igazgatóság.
„A madarak az állatok által felzavart rovarokból lakmároznak.”
Augusztus végén még népes fecskecsapatokat is láthattunk a legelő állatok körül, de mostanra a fecskék döntő többsége már elhagyta a térsége -írták.
Nyár végén a seregélycsapatok már igencsak népesek, mert az idén kikelt fiókák is az öreg madarak közé vegyültek. Ebben az időszakban rovarokbólszintén bőséges a felhozatal. A legelő állatok folyamatosan rövid állapotban tartják a gyepeket, így a madarak könnyen hozzá tudnak férni a táplálékhoz. A seregélyek egyrészt a juhok és szarvasmarhák által felzavart rovarokat kapkodják, másrészt, az állatok hátán megkapaszkodva, a testükön lévő élősködőket szedegetik.
Különösen a nagy seregélycsapatoknál figyelhető meg jól egy érdekes jelenség, a körforgásos táplálkozás. Ez azt jelenti, hogy a csapat végén haladó egyedek egy kis idő elteltével felröppennek és a csapat elejére repülnek, ahol a legtöbb és a legjobb táplálékok bukkannak fel. Ebben a folyamatos körforgásban végül minden egyes madár jóllakik.
Leginkább az alkonyati, esti órákban figyelhetjük meg a legelő állatokat követő népes madárcsapatokat.
Éjszakára aztán behúzódnak a Sóstó-éri csatorna sűrű nádasaiba.
Tavaly is terített asztal várta a seregélyeket a Körösöknél
Beszámoltunk róla, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén tavaly rengeteg volt a sáska, így a seregélyek is bőséges táplálékot találtak maguknak.
„A seregély nagyon gyakori madár, hazánkban is szinte mindenütt találkozhatunk vele.”
Számos helyen költ: harkályodúkban, természetes faodúkban, épületek repedéseiben, tanyatetők cserepei, ereszei alatt. Fészkét fűvel, tollakkal, szőrrel béleli ki és 5-6 tojást rak bele. Nyaranta egy vagy két fészekaljat nevel fel.
Az első fészekaljakból kirepült madarak már május végétől, június elejétől egyre nagyobb csapatokba verődnek. Júliusban, a második költések kirepülése után a csapatok még népesebbre duzzadnak.
A kardoskúti pusztákon különösen nagy seregélyseregek mozognak. Az aszályos időben a gyepek nem nőttek magasra. A sáskák és más rovarok így jól láthatóvá válnak, a seregélyek könnyen észreveszik azokat. Mivel a legelésző állatok a mozgásukkal is felzavarják a rovarokat, ezért a seregélyek előszeretettel követik őket.
Az alkonyati időszak közeledtével a seregélycsapatok még jobban összeállnak, ilyenkor akár 3-4 ezer madár is együtt keres magának egy megfelelő nádast, ahol pihenni, éjszakázni tudnak.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Palcsek István Szilárd)
Magyar Állatvédelem