Hatalmas kutatóközpontot hoz létre Kína az óriáspandák megmentése érdekében!
A veszélyeztetett óriáspandák megmentésével és kutatásával foglalkozó központ nyílik jövőre Pekingben is, ahol jelenleg csak az állatkertben láthatók pandák – közölte a Magyar Hírlap.
A kínai hatóságok szerdai bejelentése szerint kezdetnek negyven óriáspandával kezdi meg működését 2025-ben a Kínai Óriáspanda-fajmegőrző és -kutató Központ pekingi bázisa egy 133 hektáros területen a kínai főváros Fangsan nevű délnyugati kerületében egy erdős területen.
A helyi hatóságok szerint gőzerővel folyik a projekt első fázisának megvalósítása egy 63,5 hektáros területen, ahol már kezdetnek negyven óriáspandát helyeznek el olyan „társállatokkal” együtt, mint az arany piszeorrú, más néven kínai piszeorrú majom és a vöröspanda.
A pandabázis teljes elkészülte után ötven óriáspandát terveznek egybegyűjteni a Csinglunghu pagonyban.
A bejelentés szerint a pekingi bázison kulturális központ is nyílik a ritka állatfaj védelmének elősegítésére. A deklarált cél az élővilág sokféleségének megőrzése, harmonikus környezet megteremtése a pandák és a látogatók számára, ember és természet együttélésének ösztönzése, az óriáspandafaj megmentése és szaporítása.
Az óriáspandák
Az óriáspanda elterjedési területe mindössze 5900 km², amely magában foglalja Szecsuan, Kanszu és Sanhszi kínai tartományok hegyvidéki területeit. Az óriáspanda természetes élőhelyei a sűrű erdővel benőtt szubtrópusi hegyoldalak. Itt él nyáron 2700–4000 méter magasságig, télen alacsonyabbra vándorol, gyakran 800 méteres magasságig. Élettere általában nedves és csapadékban gazdag; a nyár hűvös, a tél hideg. A felnőtt állat testtömege 70 és 125 kilogramm között változik.
[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=yYp_Shk7XcI[/embedyt]
Az óriáspanda elsősorban talajlakó, de jól mászik és úszik. Az óriás panda megroggyantott hátsó lábain is meg tud állni, de hamar elfárad, minden alkalmat kihasznál a pihenésre. Táplálékát legtöbbször ülve fogyasztja el, így mellső mancsa szabaddá válik, hogy a táplálékot megfogja. Ezek az állatok szürkületben vagy éjszaka aktívak, míg nappal fák üregeiben, sziklahasadékokban vagy barlangokban alszanak. A bambuszbozótban alagútszerű járatokat készít, hogy a táplálkozási területét alvóhelyével összekösse.
Az óriáspandák egyedül élnek nagyjából 4-6 négyzetkilométer területen. A nőstények territóriumának van egy 30-40 hektáros központi része, amelyről kiűzi a fajtársait. A hímek rugalmasabbak, és nem védik a területüket, nincs semmilyen központi rész, és gyakran közös része is van másik hímekével. Ennek ellenére a fajtársaik többnyire kitérnek az útjukból. Vándorlásuk alatt megjelölik útvonalukat: a fákat megkarmolják, hozzádörgölődnek vagy a vizeletükkel hagynak jelet.
Más medvékkel szemben az óriáspandák nem alszanak téli álmot, a hidegebb évszak alatt csupán mélyebben fekvő területekre vándorolnak.
Az óriáspandák azok közé a medvék közé tartoznak, amelyek kifejezetten növényevők, de a közvélekedéssel szemben nem csak bambuszt fogyasztanak. Szabadban ez a fő táplálékuk, a fiatal hajtásokat részesítik előnyben, idősebb hajtásokat csak ritkábban esznek. Mivel a bambusz nem túl tápláló és az óriáspandák emésztése sem állt be úgy a növényevésre, mint a származástanilag régebb óta növényevő emlősöké, sokat esznek belőle: napi szükségletük 10-20 kilogramm bambusz.
(Forrás: Magyar Hírlap, Fotó: Getty Images)
