Hurokba szorult sarlósfecskét mentettek meg a Bükki Nemzeti Park munkatársai – közölte a park közösségi oldalán. A fecske jól van és már szabadon is engedték.
Lakossági bejelentés érkezett a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz, miszerint egy „kisfecske” akadt fent egy magas fa tetején. Mint ahogyan bejegyzésükben írták, a helyszínre érve – ami az egyik egri általános iskola udvara volt – éreztük, hogy nem lesz könnyű dolgunk lehozni őt onnan.
A „kisfecske”, ami valójában egy sarlósfecske (Apus apus) volt, egy 9-10 méter magas fa csúcsán esett csapdába. Szegényke próbált menekülni, de csak egy kis körben körözött folyamatosan. Távcsővel jól lehetett látni, hogy egy vastag madzag tartja csapdában, melynek egyik vége a madár hátára (és mint utóbb kiderült lábára és combjára is), másik vége pedig egy vékony ágra volt feltekeredve.
Mint megemlítik, sokáig tanakodtak, hogyan tudnák leszedni onnan, mivel a kéznél lévő létrával nem tudtak elég magasra érni, mászni pedig balesetveszélyes lett volna. Végülis úgy döntöttek, hogy megpróbálják ágastól levágni. Szerencsére az apró madár kibírta a hosszú tortúrát. A madzag eltávolítása után még bent tartották egy napra az Igazgatóság mentőállomásán, hogy megerősödjön egy kicsit, de mivel nagy baja nem esett, így másnap szabadon is engedték.
A sarlós fecske
A sarlós fecskék (Riparia riparia) Magyarországon honos fajok, amelyeket könnyű azonosítani hosszú, osztott farkukról és sötét felsőrészükről. Ezek a kis madarak a partmenti területek, folyók, tavak és mocsarak közelében élnek, és a fecskék családjába tartoznak.
A sarlós fecskék híresek az építészeti képességeikről. Fészkeiket többnyire a folyók vagy tópartok homokos, mészköves vagy agyagos talaján áshatják ki. A fészkek általában függőleges folyosókból és kamrákból állnak, amelyeket a párjaik közösen építenek. Az idő múlásával ezek a fészkek méretes kolóniákká válhatnak, és akár több száz pár is élhet együtt.
A sarlós fecskék rendkívül társas madarak, és az egész életüket csoportban töltik. Évente kétszer költöznek: télen Afrikába vándorolnak, és tavasszal visszatérnek Magyarországra fészkelni. Az éneklés és a szárnycsapkodás jellemző a párzási időszakra, és a hímek számos mozgással és dallammal próbálják elcsábítani a tojókat.
A sarlós fecskék fő táplálékforrása a repülő rovarok, amelyeket a levegőből kapnak el. Gyakran láthatjuk őket a víz fölött úszó rovarokra és egyéb légi zsákmányra vadászni. Az emberi tevékenység, mint például az élőhelyek pusztítása, az építkezések és a vegyszerek használata, veszélyeztetheti ezt a fajt.
Fontos megőrizni és védeni a sarlós fecskék élőhelyeit, mivel ezek a ragyogókis madarak hozzájárulnak a természetes ökoszisztéma egyensúlyához és az ökológiai sokféleség fenntartásához. Az olyan intézkedések, mint a természetvédelmi területek kialakítása és az építészeti védelem, kulcsfontosságúak a sarlós fecskék védelme érdekében, hogy még sokáig csodálhassuk őket a magyarországi tájakon.
A sarlósfecske Magyarországon védett faj. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25.000 forint.
(Forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság FB)
Magyar Állatvédelem