A pénznek nincs szaga. A kutyák biztos másként vélekednének. De ha Cyant a 2 éves belga juhászkutyánkat kérdeznénk ő határozottan cáfolná az állításunk.
Nem csak a forint és euró bankókat képes bárhol kiszagolni, de papír alapú okiratokat is megtalál.
Hogy hogy csinálja? Az az adottságán és a képzési módszereken múlik.
Őt, és még 2 társát Lupát és Biankát Ausztriában képezték ki a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikai főosztály részére.
Tevékenységükkel elsősorban a vagyonvisszaszerzésnél tudjuk a felderítések hatékonyságát támogatni, például amikor kábítószert keresünk, egyúttal a rejtett készpénz felkutatása is folyik – árulta el a Magyar Rendőrség oldalának Kreitz Zsuzsanna rendőr alezredes a főosztály vezetője. De olyan esetben is alkalmazzuk, amikor a gyanúsított elrejti a személyes okmányait a hatóságok elől. A kutya orra sokkal hamarabb a nyomára bukkan, mintha a kollégáknak kellene átnézniük mindent aprólékosan.
Eddig három négylábú vett részt a képzésen, Bianka ötéves, négy esztendeje szolgál a rendőrségen – olvasható a Magyar Rendőrség Facebook-oldalán. Lupa kétéves, az ő képzése jelenleg is tart, bankjegy- és okmánykereső, valamint emellett tetemkereső lesz. Bianka az egyetlen olyan közülük, akit három területre is kiképeztek, ő kábítószer-kereső, nyomkövető, valamint bankjegy- és okmánykereső is.
Tanításuk még 2020 januárjában kezdődött a szomszédos országban, amelyen Kovács Róbert és Suszter Ferenc alezredesek vettek részt. Mindkettőjük elismert szakember, külföldön a módszereiket is átvették az oktatásba.
Kovács Róbert alezredes, aki Kántor-könyveken nőtt fel és Csupatit személyesen is ismerte, 1996-óta foglalkozik nyomkövető és szagazonosító kutyákkal. Azt mondja: a módszer, amivel a bankjegy- és okmánykereső kutyákat képzik, nagyon hasonló ahhoz, ahogy a kábítószer-kereső állatokat oktatjuk. Képzésnél a passzív módú jelzést használjuk, amikor is a kutyák úgy jelzik a keresett anyag jelenlétét, hogy maga a keresett bizonyíték nem sérül meg, mivel az orrukkal csak rámutatnak és úgy jeleznek (hasonlóan a robbanószer-kereső kutyákhoz). Így nem kell attól félni, hogy kárt okoz vagy esetleg megsemmisíti a leendő bizonyítékot.
Amúgy Cyan, Bianka és Lupa felkészítése igen hosszú volt. Az első alkalmat követően az osztrák kollégákkal szorosan tartva a kapcsolatot már itthon zajlott a képzés, egészen szeptemberig. Végül egy kéthetes szigorú ausztriai felkészítést követően kiváló minősítéssel végeztek a kemény vizsgán.
Mindhárman voltak már éles bevetésen is. Általában összetett feladatokra használjuk őket – fedett fel még néhány információt Kovács Róbert alezredes. Egyik esetben az történt, hogy kábítószert és értéket kellett keresnünk egy helyszínen, és a négylábú társunk jelzett is két páncélszekrénynél. Azonban a széfekben már nem találtunk semmit, üres volt mindkettő. Később észrevettük a pénzt egy zacskóban, amit a páncélszekrény és a fal mellé szorítottak be.
De melyik kutya lesz alkalmas a feladatra? Már pár hetesen nézik, hogyan viselkedik a kölyök egyedül, illetve a társaival. Megfigyelik, ha eldobják például a labdáját oda, ahol már nem látja, megy-e utána, próbálja-e megkeresni. Hogyan viselkedik az emberekkel, ragaszkodik-e a játékaihoz. A gyorsaság is fontos, mennyire figyelmes, nyitott az eb. Szeressen mászni, és ne féljen a magasban.
Folyamatosan képezni kell őket, ha jól „magyarázzuk” el a feladatot, nagyon gyorsan megtanulják, akár 8-9 évesen is képesek még új ismereteket, újabb gyakorlatokat befogadni.
(Fotók: Facebook, Magyar Rendőrség)