Ismét egy agresszív, betolakodó kínai lágyhéjú teknőst fogtak a tatabányai Csónakázó-tóban!
„Tavaly nyár végén viszonylag nagy port kavart, amikor a tatabányai Csónakázó-tóban egy kínai lágyhéjúteknőst fotóztam” – emlékezett vissza bejegyzésében Petrovics Milán a MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály (MME KHVSZ) oldalán.
„Az állatról nem sokat lehetett tudni, csak a faj jellegzetességeit, meg azt, hogy talán nincs egyedül a tóban. Viszont ma elérkezett a pillanat, amikor az első példány kikerült a tóból, kissé keserédes hangulatban, ugyanis nem ezt a példányt fotóztam, ami azt indikálja, hogy
a faj több képviselője is úszkál a tóban.
A találat mindenesetre kissé kiemelkedik az ékszerteknős-és más invazív fajok, alfajok közül, így mindenképpen szerettem volna egy rövid beszámolót, és pár fotót mellékelni.
Mindazonáltal le kell szögeznem, hogy az állat a szokásosnál is vehemensebb védekezése okán még nem jelent veszélyt az emberre, és megtámadni sem fog senkit. Csak akkor harap, ha veszélyben érzi magát.” – jegyezte meg Milán.
A kínai lágyhéjú teknős
Neve megtévesztő, mert nem csak Kínában honos. Elterjedési területe óriási. Északon felöleli Oroszország zord klímájú Amur-vidékét, ahol az utóbbi időben borzasztóan megritkult, ezért is szerepel az ottani Vörös Könyvben, mint kihalással fenyegetett állatfaj.
Kínában viszont szinte mindenütt megtalálható.
Tajvan szigetén nagy tömegben szaporítják, akárcsak Szingapúrban, ahol azonban eredendően nem él. Koreában, Hátsó-India keleti felében és Japánban is őshonos. Élőhelyei szerteágazó karakterűek. A szennyes pocsolyáktól és a rizsföldektől kezdve, a tavakon keresztül a hömpölygő folyamokig mindenütt előfordul.
Színezete e sokrétű élőhelyei miatt nagyon változatos. A szemeken keresztben haladó három fekete vonal, és az ajkakon és az állon látható márványozottság révén azonban felismerhető. Háta olajzöld, olajbarna vagy szürkés, egyszínű vagy apró pettyekkel tarkított. Hasa fehér, esetleg szabályos, szürkés foltokkal. A fiókák hátán fekete pettyek, hasán piros alapon feketés foltok lehetnek. A faj méretét illetően ellentmondó állításokkal találkozhatunk. Egyesek szerint legfeljebb 25 centiméterre nő, mások szerint viszont 35-40 centiméterre is megnőhet.
Rendkívül agresszív állat, éles szarukávája szép kör alakú vágást hagy.
Ideges természetű, támad mindenre, ami mozog. Célszerű egyedül tartani, ugyanakkor fiatal korában még elviseli a fajtársait – jellemzi a Wikipédia.
(Forrás: MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály (MME KHVSZ))