Hazatért az angolai Falcopolisból, a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyéről az ornitológusokból és filmes szakemberekből álló magyar expedíció – tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t.
Mint írták, a Kékvércse-védelmi Munkacsoport csaknem háromhetes útjának elsődleges célja a vércsék telelőhelyének védetté nyilvánítása és az illegális vadászat visszaszorítása volt. Emellett célul tűzték ki azt is, hogy kifejlesszenek egy módszert, amellyel megbecsülhetik a Falcopolisban a tavaszi vonulás előtt összegyűlő éjszakázó vércsék számát.
„Falcopolis a világ minden bizonnyal legnagyobb ragadozómadár-telelőhelye, ahol a földkerekség minden szegletéből százezer-, ha nem milliószámra gyűlnek össze a kék vércsék” – emelte ki az intézmény. Az angolai telelőhelyet még 2019-ben fedezték fel az MME kutatói, miután műholdas nyomkövetőkkel szerelték fel a hazánkban költő kék vércséket.
Az út kiemelt célja a helyi közösségek további bevonása a kék vércsék angolai védelmébe. Az MME szerint hosszú távon csak velük együttműködve lehet megőrizni ezt a páratlan természeti értéket.
Az intézmény hangsúlyozta, hogy a madarak illegális vadászata miatt a magyar szakértők az Orbis Angola természetvédelmi szervezettel karöltve azon dolgoznak, hogy Falcopolis inkább ökoturisztikai attrakcióként teremtsen fenntartható bevételi forrást a helyiek számára.
Az expedíció tagjai a kutatási feladatok mellet
részt vettek a vércsék vadászati tilalmának fenntartására irányuló hőkamerás hajnali razziákban,
tárgyaltak városi és tartományi elöljárókkal, az angolai állami természetvédelem képviselőivel és előadásokat is tartottak a helyi iskolákban.
A közlemény kitér arra is, hogy a műholdas nyomkövetők által gyűjtött adatokat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) keresztül továbbították volna, azonban az orosz-ukrán háború óta ezt az antennarendszert lekapcsolták. A madarászok számára így a vércsék újra megfogása vagy az adatok földi antennával való letöltése jelenti az egyetlen megoldást.
A műholdas jeladókkal jelölt kék vércsék mozgásmintázatainak elemzése segítette korábban Falcopolis felfedezését, az adatgyűjtés pedig azóta is tart.
Az MME emlékeztet rá, hogy két éve például e modern eszközök segítségével sikerült meghatározni a gyülekezőhely körül a legfontosabb táplálkozóterületeket és az adatokra támaszkodva tervezik az angolai állami természetvédelemmel közösen Falcopolis védetté nyilvánítását, melynek megalapozása jelenleg is zajlik.
„Magyarországon a természetvédelmi hagyományok nagyon mélyen gyökereznek, a szaktudás és az intézményrendszer is világszínvonalú. A térség történelmi szempontból sem érdektelen számunkra, hiszen Angolában élt és alkotott Magyar László, a 19. század egyik legnagyobb hazai Afrika-kutatója” – emelte ki közleményében az MME.
Magyar Állatvédelem, MTI
