Vígan lubickolnak a gőték és békák a Kis-Sárrét vizes részein!
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis Sárrét részterületén március 4-én megkezdték a kétéltűek felmérését a vizes élőhely-rekonstrukciókon – számolt be az eseményről a Körös-Maros Nemzeti Park.
Mint írták, idén tavasszal három helyszínen is helyeztek ki csapdákat. A Geszt határában található kisvátyoni élőhely-rekonstrukció Kerek- rét területén 13 darab, a Zsadányhoz közeli Kivágási-legelőn és a Biharugrához tartozó Simotán két-két Dewsbury-féle csapdát helyeztek ki.
A fenti fogóeszköz előnye, hogy a partról könnyen célba juttatható, és
sérülésmentesen fogja be a kétéltűeket.
Egy felszínen lebegő nejlonzsák segítségével a csapda a felszínnel összeköttetésben van, így az állatok a befogás alatt is jutnak levegőhöz, de a 24 órás ellenőrzés így is elengedhetetlen – jegyzi meg a KMNP.
Habár az időpont korainak tűnhet, a gőték, melyek a farkos kétéltűek rendjébe tartoznak, már a vékony jég alatt is mozogtak. Pettyes gőték és dunai tarajosgőték és szép számmal kerültek befogásra. A békák, melyek a farkatlan kétéltűek rendjébe tartoznak, szintén megindultak a vizes élőhelyek felé. Legnagyobb számban eddig az erdei békák kerültek elő, de fogtunk kecskebékát és zöld varangyot is. Az állatokat a fényképezést követően természetesen azonnal szabadon engedték.
A gőték néhány évtizede bizony még a földutak keréknyomaiban összegyűlő vízben is megtalálhatók voltak, a békák kuruttyolásától a lakott területek is hangosak voltak. A szaporodásra alkalmas élőhelyek eltűnése, kiszáradása, illetve a vizek szennyezése miatt azonban szinte minden kétéltűfaj állománya jelentősen csökkent. Habár ezek a kis vízi élőlények kevésbé látványosak, és ritkábban kerülnek szem elé, ugyanolyan fontosak a biodiverzitás megőrzése szempontjából.
Magyarországon honos valamennyi fajuk védett.
A Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhely-rekonstrukciói életteret adnak számos ritka fajnak, ezért is fontos a folyamatos monitorozás.
(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park)