Ész nélkül írtják az emberek a szúnyogokat, ráadásul a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás is a fecskék ellen dolgozik, így a számuk drámaian visszaesett, ezzel pedig brutális mennyiségű rovart hagynak a magyar légtérben. Van azért jó hír is – írja az Élő Bolygónk.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, és ennek az ember az oka. Pedig ezek a madarak évente kétezer tonna kártevő rovartól szabadítanának meg bennünket[/perfectpullquote]
– mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője.
A szakember szerint a fecskepusztulás oka
- az élelmiszer-pazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság,
- a globális klímaváltozás,
- a nem korszerű vegyszerrel végzett szúnyoggyérítés,
- és az, hogy sokan még ma is leverik a fecskefészkeket.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ugyanakkor a szakember úgy látja, hogy a felvilágosító kampányok hatására a fecskefészek-leverések száma több mint 50 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben.[/perfectpullquote]
Az épületeinken fészket építő molnárfecske és füstifecske, valamint a partfalakon kolóniákat alkotó partifecske egyedszáma 2000 és 2010 között 62 százalékkal csökkent Magyarországon. Ezt a helyzetet a médiával és a lakossággal együttműködve sikerült megállítani, de megfordítani nem.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Augusztusonként kétmillióval kevesebb fecske van itthon, mint volt két évtizeddel ezelőtt, és mivel egyedenként legalább egy kilogramm rovart fogyasztanak, kétezer tonna marad a nyakunkon.[/perfectpullquote]
A fecskék specialisták, csak repülő rovarra vadásznak. Az időjárás számukra a legjelentősebb állományszabályozó tényező.
„A klímaváltozás hatására nem húsz-harminc-ötven évente van egy ilyen negatív periódus, hanem két-három évente, és kisebb rossz hatások egész évben érik őket” – hívta fel a figyelmet az élelmiszer-pazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság mellett a másik nagy veszélyforrásra Orbán Zoltán.
Ezenkívül nálunk óriási károkat okoz az elképesztően rosszul végzett szúnyoggyérítés is, ami 98 százalékban kémiai idegmérgekkel történik. Ezzel az a baj, hogy minden rovart elpusztít.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Száz elpusztított rovarból kettő szúnyog.[/perfectpullquote]
A parti fecskéknél az élőhelyvesztés már a folyószabályozásokkal elkezdődött. Ma már csak a Tisza Tokajtól északra lévő szakaszára jellemzők a számukra létfontosságú leszakadó partfalak, így a szárazföldre voltak kénytelenek behúzódni ezek a madarak, homokbányákba, esetenként munkagödrökbe.
Élő Bolygónk nyomán magyarallatvedelem.hu, Fotó: MTI/Komka Péter