Image default

Kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, és ennek az ember az oka

Ész nélkül írtják az emberek a szúnyogokat, ráadásul a nagyüzemi mezőgazdaság és a klímaváltozás is a fecskék ellen dolgozik, így a számuk drámaian visszaesett, ezzel pedig brutális mennyiségű rovart hagynak a magyar légtérben. Van azért jó hír is – írja az Élő Bolygónk.

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, és ennek az ember az oka. Pedig ezek a madarak évente kétezer tonna kártevő rovartól szabadítanának meg bennünket[/perfectpullquote]

– mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szóvivője.

A szakember szerint a fecskepusztulás oka

  • az élelmiszer-pazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság,
  • a globális klímaváltozás,
  • a nem korszerű vegyszerrel végzett szúnyoggyérítés,
  • és az, hogy sokan még ma is leverik a fecskefészkeket.

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ugyanakkor a szakember úgy látja, hogy a felvilágosító kampányok hatására a fecskefészek-leverések száma több mint 50 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben.[/perfectpullquote]

Az épületeinken fészket építő molnárfecske és füstifecske, valamint a partfalakon kolóniákat alkotó partifecske egyedszáma 2000 és 2010 között 62 százalékkal csökkent Magyarországon. Ezt a helyzetet a médiával és a lakossággal együttműködve sikerült megállítani, de megfordítani nem.

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Augusztusonként kétmillióval kevesebb fecske van itthon, mint volt két évtizeddel ezelőtt, és mivel egyedenként legalább egy kilogramm rovart fogyasztanak, kétezer tonna marad a nyakunkon.[/perfectpullquote]

A fecskék specialisták, csak repülő rovarra vadásznak. Az időjárás számukra a legjelentősebb állományszabályozó tényező.

„A klímaváltozás hatására nem húsz-harminc-ötven évente van egy ilyen negatív periódus, hanem két-három évente, és kisebb rossz hatások egész évben érik őket” – hívta fel a figyelmet az élelmiszer-pazarlást kiszolgáló nagyüzemi mezőgazdaság mellett a másik nagy veszélyforrásra Orbán Zoltán.

Ezenkívül nálunk óriási károkat okoz az elképesztően rosszul végzett szúnyoggyérítés is, ami 98 százalékban kémiai idegmérgekkel történik. Ezzel az a baj, hogy minden rovart elpusztít.

[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Száz elpusztított rovarból kettő szúnyog.[/perfectpullquote]

A parti fecskéknél az élőhelyvesztés már a folyószabályozásokkal elkezdődött. Ma már csak a Tisza Tokajtól északra lévő szakaszára jellemzők a számukra létfontosságú leszakadó partfalak, így a szárazföldre voltak kénytelenek behúzódni ezek a madarak, homokbányákba, esetenként munkagödrökbe.

Élő Bolygónk nyomán magyarallatvedelem.hu, Fotó: MTI/Komka Péter

KAPCSOLÓDÓ

Egyetemre megy Dagda, a debreceni kutya, hogy segítsen az ember-kutya kapcsolatokban

magyarallatvedo

Két év után került haza ez a kutyus, elmondhatatlan volt az öröm

magyarallatvedo

Ékszerteknős harapott a nógrádi kisfiú orrába – a mentőket kellett hívni

Marci