„Csak állt ott, és nézte bundás megmentőjét, fehér farkincája egyre csak csóvált. Összeérintették az orrukat, és megszimatolták egymást…” – írja a kutyabarathelyek.hu.
Június eleje, kellemes nyári nap. Éppen a háza mögött lévő tónál játszó kedvencét szemlélte a gazdi, amikor egyszer csak szokatlan mozgásra lett figyelmes: Harley, a goldendoodle mindig is imádta a vizet, órákon át pancsolt, napozott a tó körül, ám ezúttal céltudatosan ugrott be a hűs hullámokba.
Egyenesen a tó közepe felé úszott, mintha valami fontos dolga akadt volna arra. Pár perc múltán kiderült, mi vonzotta ilyen messzire a parttól: egy őzgida. Hogy mikor és hogyan került a vízbe? Rejtély, de kétségbeesetten kapálózott, és már nem sokáig bírhatta egyedül. A négylábú hős azonban meghallotta segélykiáltását, és a segítségére indult.
„Fogalmunk sincs, hogy köthetett ki a tóban az őzgida, de Harley nem gondolkodott ilyesmin. Lelkesen vágott neki a mentőakciónak.” – írta a gazdi Facebook-bejegyzésében, mely az elmúlt hetekben rengeteg olvasó szívét dobogtatta meg.
Harley utat mutatott a kicsinek a vízben, otthona felé terelte, és mellette maradt, míg lábai biztonságos talajt értek. A meredek parton a gazdi nyújtott nekik segítő kezet, s amint letette az őzgidát a fűbe, az aranyszívű kutya szárnyai alá vette: gyengéden megszimatolta és nyalogatni kezdte, hogy szárazra törölhesse.
Rövidesen az őzmama is felbukkant a kert végében; kicsinyét szólongatta. Kutya és gazdája ekkor visszavonultak a házba, hogy ne zavarják őket. Az őzgida odasétált anyukájához, majd egymás oldalán eltűntek az erdőben.
Másnap azonban hatalmas meglepetésben volt része a családnak, melyről álmodni sem mertek volna. Ralph és felesége éppen a reggeli kávéjukat kortyolták, mikor Harley hirtelen izgatottá vált, és fel-alá rohangált a szobában.
„Kinyitottam neki az ajtót, és ekkor mi is meghallottuk az őzgida hívó hangját. Harley egyenesen a fák felé szaladt, ahol rábukkant mentettkéjére. A kicsi csak állt ott, nézte a bundás kutyát, fehér farkincája egyre csak csóvált. Összeérintették az orrukat, megszimatolták egymást, majd elbúcsúztak, és Harley békésen ügetett vissza hozzánk.”
Aznap még a közelben pihent a kis őzgida, megvárta mamáját, és alkonyatkor elsétáltak a ködben. Azóta nem látták őket, ám a csodás pillanatok emléke örökre velük marad. Harley pedig teszi tovább a dolgát, fényt hoz mindenkinek a szívébe, akivel találkozik útján.
„Már kölyök korában is hamar feltűnt, milyen kedves lelke van. Mindig is gyengéden bánt a gyerekekkel és az állatokkal is.” – áradoztak róla gazdái.
Terápiás kutyaként rendszeresen ellátogat az idősek otthonába, a könyvtárban pedig gyerekeknek segít olvasási készségeik fejlesztésében. Alvás közben pedig boldogan kucorodik össze a család macskájával, Zsu Zsu-val. Akinek ilyen hatalmas szíve van, abba bizony belefér az egész világ!
magyarallatvedelem.hu