A Tibeti Autonóm Területen átfolyó Jarlung Cangpóra tervezi megépíteni a világ legnagyobb vízerőművét Kína – írja a g7.hu. A Jarlung Cangpo közel 5000 méter magasban ered, amellyel a világ legmagasabban fekvő folyója.
Tibet legnagyobb folyóját Indiában Brahmaputraként ismerik, és Bangladesben ömlik bele a Gangeszbe (ami Bangladesben Padma). A Jarlung Cangpo a világ kilencedik legnagyobb vízhozamú folyója, és létfontosságú szerepe van több tízmillió indiai és bangladesi lakos élelmezésében. Ahogy a folyó elhagyja a Tibeti-fennsíkot, egy kanyonon megy keresztül, amely a világon a legmélyebb és a leghosszabb.
Ennél a kanyonnál építenének fel egy 60 gigawatt teljesítményű erőművet. A mértéket jelzi, hogy kapacitása háromszor akkora lenne, mint a világ jelenleg legnagyobb erőműve, a szintén kínai Jangce folyóra emelt Három-szurdok-gáté, amely miatt 1,3 millió embert kellett kitelepíteni – írja a g7.hu.
A Jarlung Cangpóra tervezett erőmű megépítése közvetlenül jóval kevesebb embert érintene, mert itt kisebb a népsűrűség, de konkrét számot nem árult el a kínai állam az al-Dzsazírának.
A kínai vezetés tavaly jelentette be, hogy 2060-ra karbonsemlegessé tennék az országot, és ebbe a tervbe illeszkedik a tiszta energiát előállító vízerőmű. Ahogy azonban a Három-szurdok-gátnál történt, várhatóan számos kritika kíséri majd a beruházást, amelynek több oka is van:
- egy ilyen léptékű beruházás alapvetően megváltoztatja a környék ökoszisztémáját. A Három-szurdok-gátnál a víztározó mérete meghaladja a 630 négyzetkilométert, a beruházás hatására például gyakoribbá váltak a földcsuszamlások
- a változó vízhozam és a folyó ellenőrzése több tízmillió ember megélhetésére van hatással. Külön konfliktusforrás, ha a gát és a folyó alsó szakasza más országokban van, ahogy azt az etióp óriásgát példája mutatja. A Tibetbe tervezett gát 30 kilométerre épülne Indiától, és a két atomhatalom között alapból feszült a viszony, ami egyelőre kődobálásban ölt testet
- a Jarlung Cangpónak fontos spirituális szerepe van a tibeti kultúrában, és a közgondolkodás kifejezetten ellenez bármiféle ipari beruházást a szent folyón
A beruházás ellen további intő jel lehet a Mekong folyóra épített erőművek átgondolatlansága. A folyó felső, kínai szakaszán megépített vízerőművek miatt ugyanis kevesebb víz és hordalék érkezik Vietnamba. Részben emiatt – és a tengerszint emelkedése miatt is – a folyó torkolatának egyes részein évente 30-100 centiméterrel kerül beljebb a part. A Mekong-delta a világ egyik legfontosabb élelmiszertermelő vidéke, több mint húsz millió ember él itt, de egyre többen vándorolnak el a nehezedő körülmények miatt.
g7.hu nyomán magyarallatvedelem.hu