Ablaknak repült sárgafejű királykát mentettek a Fehér Hollónál
Mostanában sok sárgafejű királyka kerül(t) bajba az országban. Az északról érkezők ilyenkor a városokban is megjelennek, nem csak a fenyvesek vonalát követve vonulnak. A városokban pedig sokan ablaknak repülnek – osztotta meg közösségi oldalán a Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont.
Mint írták, ez a gyönyörűség tegnap duplázott Ajkán. Megtalálója az ütközés után egyből dobozba helyezte el. Amikor jól volt, elengedte kicsit távolabb. Itt azonban nem volt még happy end. Nem sokkal később ismét az ablaknak csapódott, de ezután már nem tudott elrepülni.
Náluk szerencsére teljesen összeszedte magát, és délelőtt elengedték a rezervátum területén.
„Légyszi figyeljetek az üvegfelületek közelében gubbasztó madarakra most, és egyből helyezzétek őket zárt dobozba. Majd kérjetek segítséget”
– tették hozzá.
A sárgafejű királyka
A sárgafejű királyka (Regulus regulus) 4-7 grammos testtömegével, 9 cm-es testhosszával és 13-16 cm-es szárnyfesztávolságával, Európa legkisebb madarának számít, a fajra rendkívül hasonlító tüzesfejű királykával (Regulus ignicapillus) együtt a hazánkban előforduló legapróbb madárfaj – tette közzé a Picup.
A Luxemburg nemzeti madara kitüntető címmel is rendelkező sárgafejű királyka Európa mérsékelt övi területein és Ázsiában is előforduló, rövidtávú vonuló madárfaj, egyes populációi egész télen kitartanak a költőhelyükön.
Kóborlásuk során, nem ritka, hogy városi környezetben is felbukkannak, ezek a kedves természetű madarak, melyek az ember közelségétől sem riadnak meg. Bár, nagyon aprók, kis szerencsével könnyen beazonosíthatjuk őket, hátuk olajzöld színű, alsótestük szürke, fejükön sárga vagy narancssárga csík van.
Természetes élőhelyüket a lucfenyvesek jelentik, elterjedési területük is a lucosok vonalát követi, elsősorban a sűrű, homogén állományokat kedvelik, míg a síkvidékeket inkább elkerülik. Kisebb rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, csőrük alkalmatlan a magevésre, így az áttelelő példányok, a hűvös téli időszakban is pókok és rovarmaradványok után kutatnak.
Évente kétszer költ. Első költését március vége és április közepe között kezdi, a második költésre június közepe és augusztus közepe között kerül sor. A mohákból, zuzmóból és állati szőrökből álló fészket, a tojó és a hím közösen építi a lucfenyők ágaira és dúsan béleli szőrrel.
Egy átlagos fészekalj általában 7-11 tojásból áll, ezeken a tojó egyedül kotlik, a kotlás ideje általában 14-17 nap. A fiókákat a két szülő felváltva eteti, 16-19 nap elteltével hagyják el a fészket, ezt követően nem néhány napig még szüleik etetik őket.
A sárgafejű királyka Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
(Forrás: Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont, Borítókép: pixabay)