Az új jövevény megjelenése a családban rengeteg örömet tud hozni, de ennek bizony ára is van, ez pedig a felelősség. A kutyák magukat önállóan nem képesek ellátni, ezért nekünk kell gondoskodnunk róluk. Ezzel az írással a kezdeti időszakra ad tanácsot a kölyökkutyákkal kapcsolatban a Park Állatgyógyászati Centrum.
A felelősségteljes állattartás azzal a döntéssel indul, amikor elhatározzuk, hogy egy kiskutyát veszünk magunk mellé. Fontos döntés ez, és a további kérdések sem egyszerűek: milyen típusú, esetleg milyen fajtájú kölyköt, honnan, kitől, mennyiért?… Ebbe az irányba nem is szeretnék továbbmenni, ez a kérdéskör megérdemel egy további cikket, kezdjük el attól a pillanattól, amikor az új jövevény beköltözik.
Az első és legfontosabb dolog, hogy az állatnak biztosítsuk az alapvető dolgokat: fekvőhely (benti kedvenceknek párna, kosár, kezdeti időszakban akár egy rongyokkal bélelt dobozka is lehet, kint lakó és alvóknak pedig zárt, szélvédett, bélelt kutyaház), ennivaló, innivaló, ezeknek megfelelő edény, benn lakó nem szobatiszta kutyáknak pedig kutyapelenka (földre teríthető nedvszívó kendő). Ezeket célszerű már korábban megvenni. Kölyökkutyát minimum 4-5 hónapos koráig célszerű éjszakánként meleg helyre beköltöztetni (fészer, garázs, kazánház is akár), ha a külső hőmérséklet 10 °C alá csökken.
Ha tenyésztőtől, menhelyről, gondos gazdiktól kaptuk a kutyát, és kaptunk mellé oltási könyvet, amelyben szerepelnek az elvégzett, állatorvos által igazolt féregtelenítések, oltás(ok) abban az esetben összeköltözés után hagyjuk pár napot “akklimatizálódni” az állatot az új helyéhez, és csak utána vigyük állatorvoshoz, ellenkező esetben illetve bármi panasz esetén viszont lehetőség szerint első utunk oda vezessen.
Kutyák esetében a nálunk alkalmazott oltási/féreghajtási protokoll a következő:
3 hetesen: féreghajtás (tenyésztőnél)
6-7 hetesen: Parvovírus elleni védőoltás + féreghajtás
8-9 hetesen: Kombinált (Parvovírus, szopornyica, fertőző májgyulladás, kennelköhögés és leptospirózis elleni) védőoltás + féreghajtás
10-11 hetesen: Kombinált védőoltás + féreghajtás
12-13 hetesen: Kombinált védőoltás + féreghajtás
14-16 hetesen: Veszettség elleni védőoltás + féreghajtás
kb. 10 hónaposan: Kombinált védőoltás + féreghajtás
kb. 10 hónaposan: Veszettség elleni védőoltás + féreghajtás
Ezután évente veszettség + kombinált oltás
Negyedévente féreghajtás
Egyedi esetekben ettől eltérhetünk, esetleg speciális igények miatt ezeket ki is bővíthetjük. Nem köztudott – de hiánya szabálysértés, és bírsággal büntethető -, hogy minden 2010 júliusa után adás-vétel, ajándékozás, örökbefogadás vagy bármi más módon új tulajdonoshoz került kutyák mikrochippel ellátása kötelező!
Fontos tudni, hogy a védőoltások hatása nem azonnali, vagyis a védettség csak az oltás beadása után kb. 7 nappal kezd kialakulni, ráadásul az első oltások inkább csak “előkészítik” a szervezetet, hogy a következő oltásokkal a megfelelő immunválasz, vagyis a védettség kialakuljon. Az első oltások hatékonyságát ezen kívül csökkentheti az anyatejjel kapott passzív védettség! Emiatt fontos a parvo- és a kombinált oltást is megismételnünk, ezért áll 4 oltásból (veszettség elleni oltást nem számítva) a kölyökkori immunizálás.
Fontos, hogy a kiskutya csak a harmadik kombinált oltás után mintegy 5-7 nappal érintkezhet ismeretlen kutyákkal, és addig ne sétáltassuk olyan helyen se, ahol sok kutya megfordul (az egyik legveszélyesebb kölyökkori fertőzés, a parvovírusos bélgyulladás kórokozója kutyabélsárral kerül a környezetbe, ahol akár több hetet is túlél!). Amikor a kiskutya már bátran mehet kutyaközösségbe, ezt használjuk is ki, vigyük más kutyák közé, ha lehetőség van rá, hagyjuk más kutyákkal, kölykökkel játszani, ismerkedni a környező világgal, emberekkel, tárgyakkal, járművekkel. Ebben az időszakban alakul ki a korai szocializáció, és ha ilyenkor nem tanulja meg a kiskutya a más kutyákkal és emberekkel való találkozás, viselkedés, testbeszéd és gesztusbeszéd koreográfiáját, akkor ez később bizony komoly problémák forrása lehet, a kutya könnyen antiszociálissá (morgós, ugatós, kötözködős, verekedős hajlamúvá) válik. Lehetőség szerint az ismerkedés és a játék idejére engedjük el a pórázról a kedvencünket, ha a hely erre alkalmas. Tudnunk kell, hogy ebben a 4-10 hónapos korban történő találkozásokkor életre szóló barátságok (és néha ellenségeskedések) alakulhatnak ki. A nagyobb kutyáktól sem kell félni, csak a nagyon elrontott, erősen antiszociális kutyák vetemednek arra, hogy egy kölyökkutyának akár csak minimális sérülést is okozzanak.
Ne feledjük azt sem, hogy már az első sétáltatások során is gondoskodjunk a megfelelő kullancsvédelemről kutyánk számára. Érdemes választani minőségi kutyanyakörvet és pórázt is (kis- és közepes termetű kutyáknál ajánlott a flexi póráz, nagyobb termetűeknél viszont inkább a hagyományos pórázt javasolnám).
A kölyökkutya nevelését rögtön el kell kezdeni, hiszen már ő is a család tagja, bizonyos szabályokat neki is tudnia kell. Nem jó, ha mindent megengedünk nekik, arra hivatkozva, hogy még kölyök. Nem, minden kiskutya elég okos ahhoz, hogy tanuljon, megjegyezzen dolgokat. Ez persze hosszabb-rövidebb ideig tart. Legfontosabb, hogy következetesek legyünk (minden családtag!), és türelmesek. Ezt leírni könnyű, de néha nehéz meg is tartani, tapasztalhatja majd mindenki. Azért a kutyát ne verjük! Lehet félelemben tartva is szófogadásra bírni egy állatot, de ez nem jó senkinek. A kutya alapvetően attól boldog, ha megfelelhet a gazdinak. Örül, ha megdicsérik. Ezért a pozitív megerősítéssel a tanulás sokkal eredményesebb, gyorsabb. Nem azt mondom ezzel, hogy nem szabad leszidni, rászólni a kutyára. Viszont ezt csak akkor szabad, ha éppen rosszat tesz. Utólag már nem fogja érteni a dolgot. Másik szinte közhellyel felérő megállapítás rossz szokásról nehezebb leszoktatni egy kutyát, mint megakadályozni a rossz szokás kialakulását. Kutyánk annál jobb társunk lesz, minél többet foglalkozunk vele. Nem csak nagytestű vagy felnőtt kutyáknak javasolt a kutyaiskola. Egészen fiatal kortól léteznek kutyaovik is. Bátran vigyük el ilyen helyekre kedvencünket, ez jó időtöltés mindkét félnek, és rengeteg tanácsot is kapunk, tapasztalatot szerzünk.
Talán az egyik legfontosabb kérdéskör a kutyák táplálása. Általánosságban elmondható, hogy az első életév a kutyák életében annyira fontos (ilyenkor alakul ki a csontozat, izomzat, idegrendszer, testalakulás, immunrendszer, hogy csak a legfontosabbakat említsem), hogy az első évben a lehető legjobb minőségű táplálékot biztosítsuk a kutyánknak. Mindenképpen javaslom ezzel kapcsolatban szakkereskedés vagy állatorvos fölkeresését. Amit mindenképpen tartsunk szem előtt: érdemes már a kölyökkutyát is hozzászoktatni a jó minőségű száraz tápokhoz. A pépes és főtt ételeken tartott kutyáknál viszonylag gyorsan kialakul egy erőteljes fogkövesedés, és már akár 4-5 évesen fogaik zömét elveszíthetik. Ráadásul a házi koszt nem teljes értékű eledel. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy kutyát csak száraz tápon kell tartani, jutalomfalatként szinte bármit kaphat, amit mi megeszünk, kis mennyiségben akár zöldséget, gyümölcsöt, maradékot, rántott husit, kolbászt, párizsit, stb. is kaphat.
Fontos, hogy amikor hozzánk kerül a kiskutya, 5-6 napig még azt a táplálékot kapja, amit addigi élete során fogyasztott, és ezután fokozatosan, 3-4 nap alatt térjünk rá az általunk választott étrendre, ellenkező esetben garantált a hasmenés. A kutyák nem alkalmazkodnak gyorsan a változó étrendhez, így minden tápváltás előtt ajánlott néhány átmeneti napot tartani, amikor a régihez egyre nagyobb arányban keverjük az új eleséget, így elkerülhetjük a hasmenést. A táp egyszerű, praktikus, a megfelelő táp egészséges. Azonban akár tápot, akár mást etetünk kutyusunkkal már kölyökkorban figyelni kell arra, hogy mennyit adunk neki! Túl sok étel nem szerencsés, sőt káros! Nagytestű kutyáknak ízületi problémákat, csonthártyagyulladást is okozhat. Arra is ügyelnünk kell viszont, hogy egy kölyökkutyának naponta legalább 3-4 alkalommal kell ételt adni! Ezt kb. 10-12 hónapos korra tudjuk lecsökkenteni a napi 1 (max 2) etetésre.
Gyakran előforduló kérdéskör még a kutyák szobatisztaságra való nevelése. Ezt is érdemes minél korábban elkezdeni, de tudni kell, hogy a szobatisztaságot általában csak fél éves kor után érik el, és a teljes szobatisztaság (amikor már a baleseteket is megússzuk) csak kb. 9-10 hónapos kor körül lesz stabil. A 2-3 hónapos kiskutyák 2-3 óránként szoktak vizeletet üríteni, ahogy idősödik, úgy tolódik ki ez az idő. Egy jól nevelt, 1 éves kutya már 8-10 órát is kibír. A nevelés során aranyszabály, hogy ha a kutya rossz helyre pisil (nem a kutyapelenkára, vagy az újságpapírra kiskorában), csak abban az esetben szidjuk le, amennyiben az esemény közben, vagy utána 10 másodpercen belül sikerül azt megtenni, ellenkező esetben kedvencünk nem fogja érteni, miért kapja a dorgálást. Amennyiben jó helyen végzi a dolgát (kinn, vagy a kutyapelenkára), úgy mindenképpen dicsérjük meg, akár jutalomfalatot is adhatunk neki. Kitartó munkával viszonylag gyorsan el tudjuk érni, hogy ne a nappali közepén a szőnyeg legyen a kedvenc ürítőhelye.