Először mutatták ki a szűznemzést krokodilnál egy Costa Rica-i állatkertben, az ivadék génállománya 99,9 százalékban megegyezett az anyaállatéval – írta hírportálján a BBC forrására hivatkozva a Hirado.hu.
A szűznemzés jelenségét egyes madárfajoknál, halaknál és más hüllőknél is kimutatták már, de krokodiloknál azonban korábban még soha. Korábban mi is beszámoltunk a Szegedi Vadasparkban élő rákosi viperáknál tapasztalt szűznemzésről. A tudósok szerint ezt a furcsa tulajdonságot egy evolúciós őstől örökölhették bizonyos állkatfajták. Így könnyen elképzelhető, hogy a dinoszauruszok is képesek lehettek az önmegtermékenyítésre.
A tojást egy 18 éves nőstény hegyesorrú krokodil rakta a Parque Reptilandiában 2018 januárjában. A benne lévő utód teljesen kifejlődött, de nem mutatott életjeleket, és nem kelt ki.
A tojást lerakó krokodilt kétéves korában szerezték be, és egész életében más krokodiloktól elkülönítve tartották.
Ezért a park tudományos csapata felvette a kapcsolatot egy virginiai kutatóegyetemmel, amely a szűznemzésre, tudományos nevén partenogenezisre specializálódott.
A szakértők megvizsgálták a magzatot, és megállapították, hogy genetikailag több mint 99,9 százalékban azonos az anyjával. Ez a tény megerősítette, hogy az ivadéknak nem volt apja, azaz ivartalan szaporodás eredménye volt.
A kutatók ez alapján úgy vélik, hogy a krokodiloknál gyakoribbak lehetnek a szűznemzések, és eddig csak azért maradtak észrevétlenek, mert senki sem kereste az ilyen eseteket.
„Nem ritka, hogy a fogságban tartott hüllők egy fészekaljnyi tojást raknak, de mivel el vannak szigetelve a párjuktól, ezeket a tojásokat általában életképtelennek tekintik és kidobják”
– írták tanulmányukban a szerzők.
Hozzátették: eredményeik azt sugallják, hogy hímek hiányában is meg kell vizsgálni a tojásokat a potenciális életképesség szempontjából.
Egyelőre nem világos, hogy miért fordul elő a partenogenezis a különböző fajoknál, de egyre gyakrabban értesülni hasonló esetekről, valószínűleg azért, mert a kutatók most már keresik azokat. Az egyik elmélet szerint az ivartalan szaporodás akkor fordul elő a szűznemzésre képes fajoknál, amikor egyedszámuk csökken, és a kihalás szélére kerülnek.
(Forrás: Hirado.hu, Fotó: Pixabay)
Magyar Állatvédelem
