A kutyák ugatnak és bámulnak, amikor Kim Jong-kil megközelíti a rozsdás ketreceket, amelyekben a nagy, rövid szőrű állatokat árulja húsukért. Kim kinyit egy ajtót és megsimogatja egy kutya nyakát és mellkasát.
Kim az Associated Press-nek adott interjújában elmondja, hogy büszke családi vállalkozására, a 27 éve működő kutyahús farmjára. Bosszankodik a politikusok és aktivisták egyre erőteljesebb törekvései miatt, hogy betiltsák az iparágat.
„Annál többről van szó, mint hogy rosszul érezzük magunkat. Határozottan ellenzem ezeket az intézkedéseket, és minden eszközzel ellenállunk” – mondta Kim, az 57 éves férfi az interjúban.
A kutyahús fogyasztása évszázados gyakorlat a Koreai-félszigeten, és régóta friss csemegének számít a nyári napokon. Nem tiltott, de nem is legalizált, de egyre többen szeretnék betiltani az országban.
Jeoung-ae Han, a dél-koreai Demokrata Párt tagja nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely teljesen megszüntetné a kutyahús kereskedelmét, bezáratná a kutyatenyésztő farmokat, a vágóhidakat és megtiltaná a kutyahús árusítását.
Az anti-kutyahús kampány a napokban jelentős támogatást kapott, amikor az ország első asszonya kifejezte támogatását a tilalom mellett, és két törvénytervezetet nyújtottak be a kutyahús-kereskedelem felszámolására.
„A külföldiek azt gondolják, hogy Dél-Korea kulturális nagyhatalom. De minél jobban növekszik a Kórea nemzetközi hírneve, annál nagyobb sokkot okoz a külföldieknek a kutyahús fogyasztásunk miatt” – mondta Han Jeoungae, az ellenzék egyik képviselője, aki az iparág betiltására irányuló törvényjavaslatot támogatja.
A kutyahús tilalmára vonatkozó törvény elfogadásának kilátásai nem túl bíztatóak a gazdák, éttermi tulajdonosok és civilek által tartott tiltakozások miatt. A felmérések szerint a dél-koreaiak egyharmada ellenzi a tilalom bevezetését, bár a legtöbben már nem esznek kutyahúst.
Kutyát Kínában, Vietnámban, Indonéziában, Észak-Koreában és néhány afrikai országban fogyasztanak – beleértve Ghánát, Kamerunt, Kongót és Nigériát is.
Egyes dél-koreai állatvédők szerint a gazdák becslései túlzások, amelyek azt mutatják, hogy az iparág túl nagy ahhoz, hogy lerombolják. A Dél-Korea-szerte található gazdaságok száma az utóbbi években a töredékére csökkent, körülbelül 3000-4000-ra, és évente 700 000-1 millió kutya kerül levágásra, csökkenve az utóbbi 10-20 évben több millióról.
A helyzet továbbra is feszült, és a jövőbeni fejlemények alapvető hatással lehetnek az ilyen típusú iparág jövőjére és fennmaradására Dél-Koreában.
2021 végén Dél-Korea egy kormányzati-civil vegyes csoportot hozott létre a kutyahús betiltásának megvitatására az akkori elnök Moon Jae-in javaslatára, aki kedveli a háziállatokat. A bizottság, amelynek tagjai a gazdák és az állatvédelmi aktivisták, több mint 20 alkalommal találkozott, de nem ért egyet semmiben, valószínűleg a kártalanítási kérdések miatt.
Áprilisban az ország első asszonya, Kim Keon Hee, a jelenlegi elnök Yoon Suk Yeol felesége, találkozott aktivistákkal, és kifejezte reményét a kutyahús fogyasztás megszüntetéséért. A gazdák válaszul tüntetéseket szerveztek és hivatalos panaszt tettek Kim ellen.
Ugyanakkor a viták mélyebb szintűek, mint csupán az állatok jóléte vagy a kulturális szokások kérdése. Az állatvédelmi mozgalmak állítják, hogy a kutyahús-tenyésztés veszélyes az emberi egészségre is, mivel a kezelt kutyák egészségügyi kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára. Az ilyen típusú állatkereskedelem állítólag súlyos járványokat is előidézhet, ami komoly veszélyt jelenthet a közegészségre.
A kutyahús-ipar körüli vita nem könnyű, és egyértelműen megosztja a dél-koreai társadalmat. Vannak, akik a hagyományok tiszteletben tartására és a gazdasági hasznosságra hivatkoznak, míg mások az állatvédelem fontosságát hangsúlyozzák, és a szakma betiltását sürgetik.
(VIA)