Egy friss kutatásból kiderül, hogy a kutyák két farkaspopulációból származnak, de továbbra is rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Új fordulatot kapott az általánosan elfogadott hiedelem arról, hogy a szürke farkasok hogyan váltak az ember legjobb barátjává, a kutyákká. A kutatások ugyanis arra engednek következtetni, hogy szőrös társaink nem csupán egy vadon élő őspopulációból származtak, hanem kettőből – adta hírül a The Guardian.
A kutyák voltak az első állatok, amelyeket az emberek háziasítottak, nagyjából 15-30 ezer évvel ezelőtt, de hogy a folyamat hogyan zajlott le, továbbra sem világos.
A Francis Crick Intézet munkatársa, Dr. Anders Bergström és csapata által készített tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy több farkasfajt egymástól függetlenül háziasítottak Ázsiában és Európában.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]„Vizsgálatunk egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a kutyáknak kettős felmenői vannak” – mondta Bergström.[/perfectpullquote]
A Nature folyóiratban a kutatók beszámolnak arról, hogyan elemezték az Európában, Szibériában és Észak-Amerikában a százezer évvel ezelőttig élt ősfarkasok hetvenkét genomját, amelyek közül hatvanhatot először szekvenáltak.
[perfectpullquote align=”full” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A csapat ezeket a korai és modern kutyák genomjával hasonlította össze.[/perfectpullquote]
Az eredményekből azt a következtetést vonták le, hogy összességében a kutyák genetikailag leginkább az ősi szibériai farkasokhoz hasonlítanak, bár ezek nem közvetlen őseik, ugyanis genetikai állományukban kismértékben az Európában őshonos szürke farkasok genomjai is megjelennek. Ez azt is jelenti, hogy a kutyákat valahol Ázsiában háziasították, azonban a pontos helyet továbbra sem lehet meghatározni.
magyarallatvedelem.hu