Image default

Csodás kuvikok uralják most a Csanádi pusztákat

A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén többféle bagolyfajjal találkozhatunk. Kuvik, füleskuvik, erdei fülesbagoly, továbbá gyöngybagoly is előfordul errefelé.

„A madarak világának igen jellegzetes, egyedi képviselői a baglyok, melyeket különleges megjelenésük és éjszakai életmódjuk miatt a történelmi időktől kezdve számos legenda és misztikum övez” – írja weboldalán a Körös-Maros Nemzeti Park. Hozzáteszik, a hazánkban előforduló baglyokra jellemző, hogy többnyire éjszaka aktívak, így ritkán kerülnek szem elé.

Sokszor csak hangjuk árulja el, hogy jelen vannak egy-egy területen.

A szakértők szerint legkisebb képviselőjük a gyakran emberi településeken is költő kuvik. A puszták térségében is sokszor emberi épületekhez kötődik, tanyák, tanyaromok padlásán, üregeiben költ. A nemzeti park leírása szerint a kuvikok kora tavasszal, a nászidőszakban hangos kiáltásokkal hirdetik elfoglalt revírjeiket, illetve keresik a leendő párjukat.

Ezzel az emberek számára is elárulják, hogy merrefelé mozognak.

„Ha meghalljuk hangjukat és kis szerencsénk is van, akkor megpillanthatjuk az alkonyati szürkületben a házak tetején, kéményén apró gombócként üldögélő, hangoskodó kuvikokat”  – magyarázzák. Kiemelik, a költési időszakban aztán már sokkal ritkábban hallatják hangjukat, vadászattal és fiókáik etetésével vannak elfoglalva. Később, mikor a fiókák már kitollasodnak és a röpképesség határán elhagyják a költőhelyet,

akár hetekig hallhatjuk hangos, élelemkérő hangjukat, ahogy szüleiket szólongatják.

A kuvikhoz hasonló méretű, de apró tollfülekkel rendelkező, tollazatával a fakéreg mintázatát mesterien utánzó faj a füleskuvik, mely jellemzően odúlakó. A fákkal sűrűbben tarkított élőhelyeket kedveli, így nálunk csak nagyon ritkán fordul elő, de az idei évben a szalakóták számára kihelyezett mesterséges fészekodúban észleltük költését.

Nagyobb testű, gyakoribb bagolyfajunk az erdei fülesbagoly. Nevével ellentétben nem feltétlen kötődik a nagyobb erdőségekhez, pusztai környezetben is gyakran előfordul. A többi bagolyfajhoz hasonlóan ő sem épít fészket.

Szarkák, varjak fészkeit használja költőhelyül, illetve vércsék számára kihelyezett költőládában is sokszor nevelkednek fiókái.

A legkülönlegesebb, legkarakteresebb megjelenésű bagolyfaj a Csanádi pusztákon a gyöngybagoly. Különlegességét a többi bagolyfajhoz képest egészen világos színezetének, szív alakú arcfátylának köszönheti. A gyöngybaglyok a legtöbb esetben a tanyaromok padlására számukra kihelyezett, speciális költőládákban költenek.

„Mindig nagy élmény ezekkel a hangtalan, angyali röptű éjjeli vadászokkal találkozni a holdfényes, pusztai éjszakákon” – teszik hozzá a nemzeti park szakértői.

Magyar Állatvédelem, fotók: Balla Tihamér

KAPCSOLÓDÓ

Daruszántások nyomában – akár madarak is képesek átalakítani az ökoszisztémát

Viki

Ablaknak repült, sérült kuvik életét mentette meg a Sóstó Vadvédelmi Központ

Erik

Idén már 80 pár vörös vércse költött a Körösök mentén!

Erik