Az emberek számára a százéves életkor is ritka ajándék, ám a természetben akadnak olyan állatfajok, amelyek szó szerint évszázadokon, sőt évezredeken át élnek.
Egyesek a mélytengerek mozdulatlan lakói, mások lassan vándorolnak szigetről szigetre. Közös bennük, hogy életidejük jóval túlnyúlik mindazon, amit emberi ésszel könnyen fel lehet fogni. Lássuk a bolygó négy leghosszabb életű élőlényét!
Üvegszivacs
A mélytengerek kőkemény világában élő üvegtestű szivacsok (pl. Monorhaphis chuni) hihetetlenül hosszú életre képesek, egyes példányaik több mint 10 000 évesek. Ezek az állatok gyakorlatilag mozdulatlanul élnek a tengerfenéken, lassú növekedésük és extrém stabil környezetük miatt gyakorlatilag megáll bennük az idő. Egyes példányok már akkor is léteztek, amikor Shakespeare még meg sem született.
Grönlandi cápa
A sötét, hideg északi vizekben úszó grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) akár 400 évig is élhet, és ezzel a leghosszabb életű ismert gerinces állat a világon. Egyes példányai már a 17. század óta úsznak az óceánokban. Lassan nőnek, későn válnak ivaréretté, és életük során több generációnyi emberi történelmet látnak elsuhanni a mélységek csendjéből.
Óriásteknősök
A galápagosi és seychelle-szigeteki óriásteknősök (pl. Jonathan, a teknős) akár 190 évig is élhetnek, így a leghosszabb életű szárazföldi állatok közé tartoznak. Ezek a békés, lassú mozgású hüllők sztoikus nyugalommal szemlélik az idő múlását, és néhányuk születése óta országok tűntek el a térképről. Jonathan, a Szent Ilona-szigeten élő példány 1832-ben született, és még mindig él.
A „halhatatlan” medúza
A Turritopsis dohrnii, közismert nevén az „immortális medúza”, képes visszafordítani fejlődését, és visszatérni fiatalkori állapotába – elméletileg a végtelenségig. Bár ragadozók vagy betegségek véget vethetnek az életének, biológiailag nincs természetes halálfolyamata. Ez teszi őt a tudomány számára az egyik legkülönlegesebb kutatási alannyá az öregedés és sejtregeneráció terén.
Fotók: NOAA, @pdemaagt, Matthew Field
