Fájni fog sok magyar baromfitenyésztőknek, ha az Európai Bizottság tényleg betiltja a tyúkok ketreces tartását.
A Magyarországon nevelt tyúkok 80-85 százalékát ugyanis még mindig így tartják, és csak a fennmaradó 15-20 százaléknak jut ki a kíméletesebb “alternatív” formák valamelyike. Az új uniós szabályozásra tett javaslatokat a héten hozzák nyilvánosságra – a magyarok mellett a francia gazdák is aggódnak, írja az Euronews-ra hivatkozva a berek.hu.
A hét közepén mutatja be elképzeléseit az Európai Bizottság arról, hogyan kéne megváltoztatni a jelenleg használatban lévő, a baromfitartás módjára vonatkozó címkerendszert – írja a Le Monde.
Az állatok tartásának körülményei fontos kérdéssé váltak az Európai Unióban, egyre több figyelmet fordít erre a közösség vezetése. A Bizottság még 2021-ben döntötte el, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről majd betiltásáról, miután a tagországok lakossága sikeres összeurópai civil mozgalmat indított a kérdésben.
Alulról jövő kezdeményezést karoltak fel
Az “End the Cage Age” című polgári kezdeményezés 2018-ban indult, és miután összegyűlt a szükséges számú aláírás, az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy öt éven belül törvényjavaslatot terjeszt elő a ketrechasználat fokozatos megszüntetésére és végleges betiltására.
A baromfitartást az állatok életkörülményeinek vonatkozásában jelenleg négy kategória fedi le: ökológiai tartás, szabad tartás, alternatív tartás és ketreces tartás. A jelölések arra szolgálnak, hogy segítsék a fogyasztót döntése meghozatalában: melyik fajtát veszi meg tojás, illetve húsvásárláskor.
2013-ban az uniós szabályozás megváltozása miatt a gazdák egyszer már komoly beruházásokra kényszerültek, mivel a korábbiaknál nagyobb és kényelmesebb ketreceket kellett beszerezniük. Úgy tudni, hogy a javaslat ezeket az, úgymond, kényelmesebb ketreceket is ki akarja iktatni, és rá akarja szorítani az ágazatot a szabad tartásra.
A szabad baromfitartás még a nyugati gazdaságokban sem magától értetődő
Az nyilvánvaló, hogy a szabadon nevelt csirkék, illetve tojásaik azok, amelyek a legmagasabb, vagyis prémium minőséget képviselik – így ezeknek az ára is jóval magasabb, mint a legrosszabb minőségű, ketreces állattartásból származó tojásé. A szabad tartású csirkék azonban még Franciaországban is csak az állatállomány 20 százalékát teszik ki – Magyarországon pedig – egy 2018-as kimutatás szerint – majdnem nullát. Így aztán a magyar tojásfelhozatal legalább 80–85 százaléka is ketreces baromfigazdaságokból származik, és csak a maradék 15–20 kerül ki “alternatív” tartásból, amit a magyar vásárlók “mélyalmos” néven ismernek.
(Euronews- berek.hu)
Fotó: Getty Images