Az időjárás várható alakulása régóta foglalkoztatja az emberiséget. Napjainkban egy egész tudományág, a meteorológia (régies, de igen kifejező nevén „légtüneménytan”) kutatja az időjárási jelenségeket, és e tudás birtokában igyekeznek a szakemberek minél pontosabb előrejelzéseket készíteni. A régi korok embere azonban e tudomány eredményeit még nem hívhatta segítségül, hanem a népi megfigyelések tapasztalatai alapján próbálta megjósolni a várható időjárást. Általában egy-egy jeles nap időjárásából próbáltak egy hosszabb időszakra következtetni – írták.
Ilyen jeles napként tartják számon február 2-át is, mert a népi megfigyelések szerint, ha napsütés van ezen a napon, akkor sokáig tart a tél, ha viszont borús, netán csapadékos az idő, hamar beköszönt a tavasz. Ráadásul ezt a tapasztalatot a néphagyomány összekapcsolata a medve árnyékával is. Technikailag ez a barnamedvét jelentette, hiszen a világnak ezen a részén a medvék közül ez a faj őshonos. De mivel valójában a napos vagy a borult ég a lényeg, akár a jegesmedve árnyékát is nézhetnénk. A mi tapasztalataink egyébként elég vegyesek ezzel kapcsolatban, ami nem feltétlenül a népi megfigyelések hibája, hiszen közben klímaváltozásnak is tanúi lehetünk. A jegesmedvéről viszont ismert, hogy valóban van „időjós” képessége – osztották meg.
Először is tudni kell, hogy a jegesmedve fürdési aktivitását jelentősen befolyásolja az időjárás. A hideg téli napokon sokkal kevésbé van kedve a pancsoláshoz, mint amikor egy kicsit kellemesebb az idő, vagy esetleg kifejezetten meleg van. Ez persze nem is igazán meglepő. Az már sokkal érdekesebb, hogy az Állatkertünkben még az 1960-as években végzett kutatások szerint a jegesmedve fürdési aktivitása nem akkor változik meg, amikor az időjárás is, hanem néhány nappal korábban. Vagyis a fehérbundás ragadozó „időjós” képességekkel rendelkezik. Annak idején, mikor ezek a kutatási eredmények napvilágot láttak, a sajtó is foglalkozott a kérdéssel. Például a Szolnok Megyei Néplap, amely 1964 februárjában „Fehérbundás meteorológusok” címmel számolt be a mackóprognózisról – zárta sorait az intézmény.
(Forrás: Fővárosi Állat-és Növénykert)
Magyar Állatvédelem