A madárgyűrűzés alkalmazása csak nemzetközi összefogással lehetséges, amely mind a határon túli együttműködés, mind a tudományos eredmények révén segíti a vonuló madarak védelmét. Ezt mondta Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára az Európai Madárgyűrűzési Szövetség (EURING) konferenciájának szerdai megnyitóján, Tatán.
A közlemény szerint a helyettes államtitkár a rendezvényen arra emlékeztetett, hogy az MME és az állami természetvédelem közötti együttműködés hosszú múltra tekint vissza, a két szervezet 2016-ban kötött együttműködési megállapodást is egymással.
Négy pillér mentén működnek együtt
A megállapodás négy pillérre helyezi a feladatokat: az országos madármonitorozási programok szervezésére, a hazai madárgyűrűzésre és Madárgyűrűzési Központ működtetésére, a madárpusztítás elleni fellépésre, valamint a madárpusztulások megelőzése érdekében a közép- és magasfeszültségű oszlopsorok felmérésére.
A helyettes államtitkár kiemelte,
a hazai madárfajok jelölőgyűrűvel való ellátását az MME koordinálja, amihez a természetvédelmi ágazat segítséget nyújt.
A madárgyűrűzésbe is betörtek az innovatív megoldások
Az elmúlt évtizedekben a klasszikus alumínium és színes gyűrűk mellett egyre nagyobb jelentősége van a műholdas nyomkövetők alkalmazásának, ezért évente egy alkalommal az MME szakembereinek vezetésével a jeladó használatával kapcsolatos workshopot is rendeznek – írták a közleményben.
Emlékeztettek arra, hogy
Magyarországon 1908 óta folyik madárgyűrűzés,
a tevékenység meghonosítása Schenk Jakab nevéhez fűződik. A Herman Ottó vezette Magyar Ornithológiai Központban dolgozta ki ennek mikéntjét, mely azóta is működik hazánkban.
A gyűrűzések során gyűjtött adatokat többféleképpen is felhasználják az állami természetvédelemben, például a rendszeresen készülő országjelentéshez, valamint egy-egy faj vagy terület gyakorlati védelméhez.
A tudományos és gyakorlati felhasználás mellett a madárgyűrűzés ismeretterjesztő szerepe is jelentős. Az évente 20-30 gyűrűzővizsga-bizonyítványt szerző szakember többsége gyűrűzőtáborokból kerül ki, akik ezt a tevékenységet folytatva újabb generációkat képeznek ki – hívták fel a figyelmet.
Együtt a vonuló madarak védelméért
A közlemény szerint Balczó Bertalan helyettes államtitkár beszédében köszönetet mondott a konferencia szervezőinek és résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy
a madárgyűrűzés révén gyűjtött adatok és tapasztalatok nemcsak a madarak vonulásának kutatására szolgálnak,
hanem az élőhelyek felmérésére, védelem alá helyezésére, környezeti nevelésre, genetikai és állategészségügyi vizsgálatokra is alkalmasak.
Mint ismert, Magyarország immár harmadik alkalommal ad otthont az Európai Madárgyűrűzési Szövetség konferenciájának, amelyet korábban 1990-ben Visegrádon és 2007-ben Fertőújlakon rendeztek meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szervezésében létrejött konferencián 37 ország 41 madárgyűrűzési központja képviselteti magát, ami garantálja a színvonalas előadásokat és a tartalmas eszmecseréket. A mostani helyszín, Tata, különleges jelentőséggel bír, hiszen a település 2019-ben nyerte el a Ramsari Város címet a vizes élőhelyek védelméért tett erőfeszítéseiért.
Magyar Állatvédelem