„Sok folyó névében vannak színek pl. Sárga-folyó, vagy a Tisza eredeténél Fehér- és Fekete-Tisza. Általában ezekre a vizekre jellemző is a megadott szín. Ezzel szemben például az máig rejtély, hogy Ifjabb Johann Strauss Kék Duna keringője szerint miért kék a Duna, amikor a folyó inkább zöld vagy ezüst színű.” – tette írta az Országos Vízügyi Igazgatóság bejegyzésében.
„A Tisza Magyarországon a „szőke” jelzőt kapta, ami ebben az esetben is a színére utal. A folyó színét pedig a vizében lebegő homok és iszap határozza meg. De miért nem szőke, hanem kristálytiszta mostanában a Tisza vize?
A folyók színét meghatározó hordalékot az eső mossa be a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is. A felszíni lefolyással érkező durva hordalék viszonylag hamar lerakódik, viszont a finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben kavarog tovább. A tározókban (állóvízben) tud csak kiülepedni a finom üledék.
Ebben az évben (2022-ben) utoljára május elején volt olyan eső a Tisza vízgyűjtőjén, amelyből érdemi lefolyás keletkezett és ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot. Lényegében júniustól kezdve felszín alatti víz csörgedezik a Tisza medrében. A vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrásvíznek lennie kell. Ahogy ürülnek ki a talajvíz készletek úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is. Ez egy nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét, illetve sebességét az úgynevezett szivárgási tényező (pl. 1 m/nap), valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg. A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed. Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken, már bekövetkezett, ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok.
A felszín alatti víz Magyarország területének mintegy 80%-án – a medencebeli helyzet miatt – folyamatosan és megállíthatatlanul táplálják a felszíni vizeket: vízfolyásokat és tavakat, illetve a mélyfekvésű területeken lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat. Az alábbi ábrán mutatjuk be azt, hogy Záhony vízrajzi állomásnál átfolyó vízmennyiségből mennyi a felszíni lefolyásból származó vízhozam és mennyi az úgynevezett alapvízhozam, azaz a felszín alatti eredetű víz.
Ebből az ábrából is látszik, hogy hazánkban milyen fontos szerepe van a felszín alatti vizeknek. Ha túltermeljük, akkor az alapvízhozamból vesszük el a vizet.
A felszín alatti vízáramlási rendszer azért tud fennmaradni, mert a csapadék újból és újból feltölti. A talajvízbe történő beszivárgás azonban lassú folyamat és jelentősen függ a talaj minőségétől is hogy mennyi víz tud lejutni. Emiatt fontos a megfelelő talajművelés, valamint a csapadékvíz visszatartás.
Az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges. Az alábbi két grafikon az mutatja be, hogy a csupasz talajon, csendes eső esetén mennyivel több víz tud beszivárogni, mint egy heves zápornál. A növényzet, az avar szintén képes lassítani a lefolyást és tározni is a csapadékvizet, ezért fontos a – manapság divatosan zöld infrastruktúrának nevezett – növényzet mennyisége és minősége.”- adta a részletes tájékoztatást az ovf.hu.
(Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapja, Kép: mapio.net)
Magyar Állatvédelem