Február másodikán érdemes ellátogatni egy állatkertbe vagy vadasparkba és jó alaposan szemügyre venni a hibernációból ébredő medvéket. A népi megfigyelés ugyanis a tél hosszúságáról árulkodik.
Ismert népi időjóslás szerint, ha a medve február 2-án, gyertyaszentelő napján előjön a barlangjából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik téli álmát folytatni, mi pedig hosszú télre számíthatunk. Ellenben, ha kijön és felhők takarják a napot, úgy kint is marad, mert azt jelzi, hogy lassan vége a nagy hidegnek.
Ezért bújik ki a medve a barlangjából
Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének vezetője szerint a téli hónapokban rövid nyugalmi periódust vagy periódusokat, úgynevezett „téli álmot” iktatnak be bizonyos állatfajok.
Ezek az emlősök és halak olyan élettani adaptációs képességgel rendelkeznek, amik lehetővé teszik az inaktív életmódot.
A MATE professzora szerint az állatok nyugalmi időszak előtt, október-november hónapokban jelentős energiatartalékot halmoznak fel szervezetükben. Ennek révén képesek átvészelni a kedvezőtlen időjárási és táplálkozási körülményeket. A nappalok rövidülésével és a hideg beálltával ezeknek az állatoknak az anyagcsere-intenzitása, testhőmérséklete, szívverése, légzésszáma és az oxigén-felhasználása jelentős mértékben csökken.
“Az olyan telelő fajok, mint a pele, vakondok, denevér és persze a medve, visszahúzódnak egy biztonságos helyet jelentő helyre” – magyarázza Heltai Miklós. Hozzáteszi, érdekesség, hogy
a medvéken kívül nincs más nagyobb testű emlősfaj, akire jellemző lenne a telelés.
Valójában nem is az árnyékára figyel a téli álomból ébredő medve
Ebben az időszakban, amikor tél végén-tavasz elején a medvék elhagyják a barlangjaikat, egy hosszú pihenőperiódus után jelennek meg a természetben. Első dolguk a magas fehérjetartalmú élelem felkutatása.
Legyengült szervezetük miatt könnyen emészthető, nagy energiatartalmú, állati fehérjén alapuló táplálékot kell fogyasztaniuk.
A barnamedvék természetes élőhelyeitől kissé távolabbra, éppen ez idő tájt kezdődik a rénszarvasok ellési időszaka. A borjak és gidák kellő mennyiségű és minőségű energiautánpótlást biztosítanak a ragadozók számára.
Nagyon éhesek a hibernáció után
A szakértő szerint a medvék olyan területre vándorolnak a hibernáció után, ahol rendkívüli hatékonysággal fosztogatják az érintett állatállományt.
“A késő tavaszi időszakban ezen kívül mindenhez megpróbálnak hozzáférni, ami állati eredetű fehérjét tartalmaz. A rovartápláléktól kezdve, a hangyabolyok szétszedésén keresztül, bármit megeszik.” – fűzi hozzá.
A február másodikához kapcsolódó népi megfigyelés tehát tudományos szempontból azt a folyamatot képezi, amikor a medve a megfogyatkozott energiatartalékai miatt terepszemlét végez.
Magyar Állatvédelem