Végre megszülettek idén az első racka bárányok a nemzeti parkunkban! Nem is egy, hanem már 9 apróság jött világra!
A cigáják után másik őshonos juhfajtánknál, a rackáknál is megkezdődött az ellési szezon a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén – írja a nemzeti park.
Az első bárány február 2-án jött a világra, február 5-ig pedig már kilenc jövevénnyel gyarapodott a juhhodály. Eddig egy ikerellés volt. Mivel a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség által kidolgozott háremterv alapján ősszel három háremben, összesen 110 racka anyajuh volt, így az idén is szép szaporulatra számíthatunk – írják.
A bárányok néhány napos korukban egyedi jelölést, krotáliát kapnak. Anyjukkal együtt előbb egy fogadtatóba, később pedig az óvodába kerülnek, ahol már 40-50 anya és báránya van együtt. A bárányóvodát a bárányiskola követi, ahová háromhetes korukban kerülnek, az anyjukkal együtt.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság őshonos juhállományának jelentős szerepe van a védett területek természetvédelmi kezelésében, ennek legjobb módja ugyanis a legeltetés.
A Duna-Dráva Nemzeti Parkunkban sorra születnek a cikta bárányok
Régi juhfajtánk – a cikta – hazánk területén alakult ki. Jellegét egyrészt az itteni éghajlat, valamint a föld és a rajta élő emberek alakították ki. Őse eredetileg délnémet juhfajta volt, a XVIII. században több hullámban került be az országba, elsősorban Tolnában és Baranyában élő sváb portákba, ezért tolna-baranyai sváb juhnak is nevezték – jellemzi a Duna-Dráva Nemzeti Park.
A cikta kistestű, erős és szikár, meglehetősen igénytelen fajta, jól bírja az időjárás viszontagságait, télen sem kényeztették el. Vérmérséklete élénk, figyelmes juh. A lábai vékonyak, kecsesek, a testmérethez arányosak, csak a kosok csigásan szarvaltak, de napjainkban egy részük már szarv nélküli suta. A cikta gyapjúja hosszúfürtű, durva, de a hazai juhoknál finomabb szerkezetű, ezért a háziipar kedvelt alapanyaga volt. Gyapjából, például vastag zokni (fuszekli), kesztyű, valamint a sváb kézművesek jellegzetes papucsa, a pacsker készült – írják.
A nagyüzemi nemesített juhfajták, elsősorban a merinói fajta elterjedésével a XX. század közepére a cikta szinte teljesen eltűnt, a világ egyik legritkább őshonos juhfajtája lett. Tolnai kisgazdáknak köszönhetően néhány apró állománya eredeti formában fennmaradt. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a nagydorogi Szenes-legelő állattartó telepén 2004-óta a fajta sikeres megmentésébe kezdett. A ciktának ma már gazdasági haszna nincs, tartásának elsődleges célja a fajta eredeti ősi állapotban, küllemében és tulajdonságában történő megőrzése. Állománya a tolnai homokgyepek természetvédelmi kezelésében is részt vesz.
(Forrás: KMNPI, DDNPI, Kép: LengyelGyörgy, Kováts László, Borítókép: welovetiszato-illusztráció)
