A francia főváros legszűkebb és talán az egyik legszokatlanabb utcája a „Rue du Chat Qui Pêche”, azaz: „A halászó macska utcája”. Az utca nevét adó fekete macskát több legenda is övezi, már-már igazi ikonként tekintenek a kormos cicára mind a helyiek, mind a turisták egyaránt – az már csak fűszer, hogy magyar vonatkozása is van a látványosságnak.
Párizs emblematikus utcája 26 méter hosszú és csupán 1,8 méter széles. A Szajnától mindössze néhány lépésre található sikátor 1540 óta működik, több nevet is viselt, majd a 19. század közepén bezárták, mai alakját csak később nyerte el.
De mi köze van egy fekete macskának a halászáshoz, legfőképp Párizs 5. kerületéhez, és miért írt róla egy magyar írónő?
Az egyik „legvalószínűbb” és legközkedveltebb monda szerint a Valois dinasztia uralkodásának idején, a 16. században egy Dom Perlet nevű kanonok élt a szűk utcában a fekete macskájával. Dom Perlet alkimista volt és rendszeresen látogatta a Szajna-partot, nem véletlenül. A fekete macska kitűnő volt a halászatban, a folyó számos halát vonzotta a parthoz, majd fürgén szedte ki őket a kosarukba.
A szokatlan jelenetet látván három fővárosi diák gyanakvó lett…
…egyenesen boszorkányságra gondoltak és úgy vélték, hogy a kanonok és a fekete cica egy és ugyanaz a személy. A három fiatal végül nem látott más megoldást, a Szajnába hajították szegény kormost. Tervük sikeresnek bizonyult, hiszen a kanonok is éppen elutazott egy időre, így megnyugodtak, hogy megoldották a nagy rejtélyt.
Dom Perlet azonban néhány hónappal később újra feltűnt egykori háza környékén, a macskája pedig ismét kedvenc elfoglaltságával, a halászással foglalkozhatott a folyónál. Arról sajnos nem szól a legenda, hogy a diákok hogyan reagáltak, amikor a Notre Dame falán újból megpillantották a cica árnyékát.
A fekete macskáról elnevezett utca nevét viseli Földes Jolán, magyar írónő 1936-ban megjelent regénye, ami egy magyar család történetét meséli el
Az írónő pontosan ebben az utcában lakott az 1930′-as években, és a regényében szereplő Barabás Annus is saját történetet talált ki a Halászó macska utcájáról:
„A halászó macska uccája. Annus, mikor kicsi volt, sokat bogozta a nevet. Elalvás előtt lehunyt pillája mögé idézte a képet, játszott vele, színezgette. Öreg, kövérkés kandúr, nagybajszú, mint a horgászok, akik kétlépésenként ülnek a Szajnapart nagy kockakövein, lógó lábuk tükröződik a folyóban. Ül a nagybajszú, öreg kandúr is, pápaszem az orrán, micisapka a fején, komolyan tartja a horgászbotját, és a zsineget belemeríti a vízbe.”
Habár a monda korántsem biztos, hogy így történt meg, valami mégis az: magyarokkal és macskákkal még a fények városának legszűkösebb utcájában is találkozhatunk.
(Kiemelt kép: DeviantArt, 1. kép: pariszigzgag.fr, 3. kép: bookline.hu)
magyarallatvedelem.hu