Mutatós apáca-fütyülőlúd lányok érkeztek a sármos lúdfiúkhoz Debrecenbe! Az idén márciusban kelt fiatal tojókat már el is fogadták társaik.
Két apáca-fütyülőlúd érkezett a debreceni Nagyerdőbe a zürichi állatkertből – közölte a helyi állatkert igazgatója az MTI-vel csütörtökön.
A Berek idézte Nagy Gergely Sándor igazgatót, aki elmondta: az idén márciusban kelt fiatal tojókat már el is fogadta társainak a 2021-ben érkezett két gácsér, így a négyfős csapat teljes harmóniában csodálható meg a vörös pandák kifutója melletti társasröpdében.
Az apáca-fütyülőlúd (Dendrocygna viduata) a szubszaharai Afrikában és Dél-Amerikában egyaránt előfordul, feltehetően az ember hurcolta át magával az Atlanti-óceánon.
Nevét az apácák által viselt habitushoz hasonló színezetéről és jellegzetes, füttyszerű hangjáról kapta. Trópusi madár, így nem vándorol: hatalmas, akár több ezer egyedből álló kolóniákat alkot, amelyek a párzási időszakban párokra vagy kisebb csapatokra szakadnak. Csőre és úszóhártyás lába nászidőszakban világoskékek (egyébként lába szürkés, csőre pedig fekete, csak a hegye kék), begye rozsdaszínű, hátoldala szürkésbarna, hasa pedig szürke-fehér csíkozású „kendermagos”. Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty.
Fészkét a vízpartra, ritkábban fák üregébe rakja. A költési időszaka többnyire az esős évszakra esik. A fészek többnyire fűből és gyökerekből épül, sokszor fákon vagy azok gyökerei között. A szülők felváltva kotlanak a tojásokon, és közösen nevelik a fiókákat, amelyek nyolchetes korukra válnak önállóvá.
Nagy Gergely Sándor hozzátette: természetes populációi egyelőre stabilak és népesek, de a betegségek, a vadászat, valamint az élőhelyvesztés veszélye miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján. A magyarországi állatkertek körében viszonylag ritkának számít, mivel csak két másik intézményben találkozhatunk vele – mondta.
2021-ben három apáca-fütyülőlúd is érkezett Debrecenbe
Korábban közöltük, hogy két éve három apáca-fütyülőlúd – két gácsér és egy tojó – érkezett a Zürichi Állatkertből a debreceni intézménybe. E különleges megjelenésű, korábban sosem tartott faj képviselőit akkor az Afrika-röpdében kialakított téli szálláshelyen lehetett megtekinteni, de a tavaszi jó idő érkeztével rokonaikkal együtt ismét birtokba vehették a récés tavat.
(Forrás: MTI/Berek; Fotó: Getty Images/ Daniel Zupanc)
Magyar Állatvédelem