Napi jó hír: Megérkeztek a kis hósármányok a Cserhátaljára is! A Bükki Nemzeti Park területén különleges vendégeknek számítanak a madarak.
“Igazgatóságunk működési területének nyugati szegletében a hósármány ritka vendégnek számít.” – kezdi bejegyzését a Nemzeti Park.
Mint írják, ez egyáltalán nem véletlen, hiszen e hazánkba csupán telelni érkező faj elsősorban az alföldi pusztákon szokott feltűnni. Kollégáiknak azonban néhány éve sikerült felfedezni egy helyszínt a Cserhátalján, ahol azóta minden télen megjelenik néhány példány. A napokban is ott tartózkodott három egyed.
“A hósármány az egyik legészakabbról érkező vendég hazánkban. Szinte hihetetlen, de még a Spitzbergákon is fészkel ez a kistestű énekesmadár. Lehetséges, hogy a nálunk megfigyelt hósármányok néhány hónapja még jegesmedvékkel is találkoztak? Akár ez is elképzelhető, mindenesetre méltán nevezhetjük őket a messzi Észak hírnökeinek” – írták.
A hósármány hazánkban védett, természetvédelmi értéke: 25.000 Ft.
Már a Körösöknél is felbukkantak idén!
Örömmel számoltunk be mi is, hogy hósármányok bukkantak fel a Montág-pusztán. Az apró énekesmadarak ritka vendégnek számítanak hazánkban, mindig csak kis számban tartózkodnak Magyarországon és általában néhány példányos csapatban lehet őket megfigyelni.
A hűvös idő beköszöntével a téli madárvendégek sorában az első hósármányok is felbukkantak a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén – írja a Park honlapján.
November második hetében a Montág-puszta déli részén két példányt figyeltek meg a Park munkatársai, amelyek a földön táplálkoztak.
A FAJ MEGJELENÉSE VÁRHATÓ VOLT, MIVEL RENDSZERES TÉLI VENDÉGEINK. MINDIG CSAK KIS SZÁMBAN TARTÓZKODNAK MAGYARORSZÁGON ÉS ÁLTALÁBAN NÉHÁNY PÉLDÁNYOS CSAPATBAN LEHET ŐKET MEGFIGYELNI.
A nyarat Észak-Európában töltik, a kontinens legészakibb részén, a tundravidéken költenek. Az ottani tél beálltával délre húzódnak, a Kárpát-medencében, illetve még délebbre telelnek. Magyarországon előnyben részesítik a pusztai élőhelyeket, ahol a fűfélék és egyéb gyomok magvait tudják fogyasztani. Nyáron főleg rovarokkal táplálkozik, és fiókáit is szúnyogokkal, lószúnyogokkal, lepkékkel, valamint pókokkal eteti.
Vízpartokon, kopár, sziklás területeken, zúzmóval borított földeken, de akár településeken is költ. A fészket a tojó készíti fűszálakból, mohából, szőrökből a talaj egy kisebb, védett mélyedésében. 4-7 tojást rak, melyeken a tojó kotlik, a hím pedig a táplálékot szállítja. A fiókákat kezdetben csak a hím táplálja, majd néhány nap elteltével a tojó is besegít neki. Rendszerint évente egy alkalommal költ, de pótköltése előfordulhat – jellemzi őket az MME.
Bár kisméretű énekesmadarakról van szó, mégis általában már messziről feltűnnek. Tollazatukban a barna és a fekete mellett nagy részben fehér szín található. Tollruhájuk alkalmazkodik tehát a téli tájhoz, viszont a hómentes környezetben a fehér mintázat miatt könnyű őket észrevenni.
A Montág-pusztán megfigyelt két hósármány azóta nem bukkant fel újra, de bíznak benne, hogy hamarosan újabb példányok, népesebb csapatok is szemünk elé kerülnek.
(Forrás: BNPI/KMNPI, Fotók: Molnár Márton természetvédelmi őr (Mátrai Csoport), agraroldal.hu, magyarmezogazdasag.hu – illusztráció)