Image default

Nyílméregbékák kerültek Debrecenbe!

„A három-csíkos nyílméregbékák új otthonra találtak, és úgy tűnik, tökéletesen érzik magukat a gondosan kialakított élőhelyükön” – számolt be róla a Zoo Debrecen a közösségi oldalán.

Azt írták, „a párás levegő, a buja növényzet és a biztonságos búvóhelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy hamar otthonosan mozogjanak. Az igazi meglepetés azonban akkor érte a gondozókat, amikor felfedezték az első petéket.”

Hozzátették,

ez egyértelmű jele annak, hogy a békák nemcsak elfogadták új környezetüket, hanem annyira jól érzik magukat, hogy már a következő generációra is gondolnak.

„Most izgatottan várják, hogy a kicsinyek kikeljenek, és tovább gyarapítsák a boldog kis kolóniát” – zárták a bejegyzést.

Kik azok a nyílméregbékák?

A nevük onnan ered, hogy a dél-amerikai törzsek indiánjai az állatok bőréből kiválasztódó mérget nyilaik végére kenik, és azzal vadásznak.

A nyílméregbéka-félék Közép- és Dél-Amerika trópusi területein honosak. Megtalálhatók Bolívia, Costa Rica, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Venezuela, Suriname, Francia Guyana, Peru, Panama, Guyana, Nicaragua trópusi esőerdeiben. Az arany fakúszóbékát (Dendrobates auratus) behurcolták a Hawaii-szigetekre is.

Természetes élőhelyük a szubtrópusi és trópusi, párás síkvidéki erdők, magashegyi bozótosok, folyók, édesvizű mocsarak, időszakos mocsarak, tavak és lápok. Egyes fajok előfordulnak időszakosan elárasztott síkvidéki réteken, mezőgazdaságilag megművelt területeken, legelőkön, kertekben, ültetvényekben, párás szavannákon és lepusztult erdőkben.

A nembe tartozó fajok főként a talaj közelében élnek, de időnként magas fákon is megtalálhatók.

A nyílméregbéka-félék számos faját fenyegeti élőhelyének elvesztése, a chytridiomycosis nevű gombás betegség, valamint a kisállat-kereskedelem.

A vörös lista közülük többet a veszélyeztetett vagy a fenyegetett kategóriába sorol.

A gombabetegség ellen több állatkert próbálkozik a humán medicinában is használt gombásodás elleni szerek alkalmazásával.

Fogságban a békák 5 és 12 év hosszan élnek, de a természetben szokásos élethosszukról kevés adat van. A legtöbbjük valószínűleg csak az 1-5 éves kort éli meg. Fogságban nem termelnek mérget, mert nem mérgező rovarral táplálkoznak, így nincs, amiből mérget tudnának maguknak előállítani. A 80-100%-os páratartalmat és a 24-27 °C-os nappali, továbbá a 16-18 °C-os éjszakai hőmérsékletet igénylik.

Híradó – Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Orrszarvúakkal, lajhárokkal, állatorvosi altatópuskával hív esti sétára a Budapesti Állatkert

Eszti_mav

Mi az állatkertek szerepe az állatvédelemben? – Budapesten találkoznak a hazai állatkerti szakemberek a hétvégén

Viki

Aranyos ikerpár született Debrecenben a madagaszkári őslakosoknál

Marci