Image default

Önkéntes rovarirtók a földeken: gólyák és seregélyek segítik a gazdákat a gabonatáblákban

A nyári időszakban a Körös–Maros Nemzeti Park területein járva különleges látvány fogadja azokat, akik figyelmesen szemlélik a gabonatáblákat. A kalászosok között gyakran láthatunk fehér gólyákat vagy éppen nagyobb seregélycsapatokat, amint kitartóan kutatnak táplálék után. Első pillantásra talán úgy tűnhet, hogy egyszerűen csak pihennek vagy élelem után keresgélnek, valójában azonban rendkívül hasznos munkát végeznek: természetes rovarirtóként segítik a mezőgazdasági területek élővilágának egyensúlyát.

Nem csak békákat esznek a gólyák

A fehér gólya hazánk egyik legismertebb madara. Fészkeit szinte kizárólag emberi településeken építi, ezért sokan nap mint nap találkozhatnak vele. A néphagyomány gyakran a békákkal kapcsolja össze a gólyákat, pedig étrendjük ennél jóval változatosabb.

Bár valóban kedvelik a vizes élőhelyeket, ahol halakat, békákat és más kétéltűeket találnak, a száraz pusztákon és mezőgazdasági területeken is kiválóan boldogulnak. Az idei száraz időjárás miatt különösen gyakran figyelhetők meg gyepeken és szántóföldek közelében, ahol gyíkokat, kisebb rágcsálókat és nagy mennyiségű rovart fogyasztanak.

A seregélyek sem tétlenkednek

A seregélyek szintén jelentős szerepet töltenek be a természetes kártevő-szabályozásban. Ezek a társas madarak gyakran több száz egyedből álló csapatokban mozognak, és összehangoltan kutatják át a gyepeket, réteket vagy éppen a gabonaföldeket.

Fotó: Balla Tihamér

Gyors mozgásukkal és kiváló alkalmazkodóképességükkel hatékonyan gyűjtik össze a kisebb rovarokat, amelyek a növényzet között rejtőznek.

A gabonatáblák rejtett őrei

Amikor az őszi vetésű gabonák kalászt érlelnek, a gólyák és a seregélyek számára valóságos terített asztallá válnak a földek. A kalászok között számos olyan ízeltlábú él, amelyek károsíthatják a termést.

A gólyák lassú, megfontolt léptekkel járják végig a táblákat. Fejüket folyamatosan jobbra-balra mozgatva figyelik a növények közötti mozgást, majd villámgyors mozdulattal csapnak le a kiszemelt zsákmányra.

A seregélyek más módszert alkalmaznak. Könnyedén landolnak a kalászok tetején, majd ügyesen egyensúlyozva ugrálnak növényről növényre. Elsősorban a gabona felső részén található rovarokat fogyasztják el, így a növények különböző szintjein vadásznak a kártevőkre.

Csapatmunkában a leghatékonyabbak

Különösen látványos, ahogyan a seregélyek összehangolt mozgással dolgoznak. Egy-egy területet közösen pásztáznak át, majd szinte egyszerre emelkednek a levegőbe. Rövid repülés után néhány tíz méterrel arrébb ismét leszállnak, és folytatják a rovarvadászatot.

A gólyák is gyakran kisebb csoportokban keresik táplálékukat, így egy-egy gabonatáblában akár több tucat madár is segítheti a természetes kártevőgyérítést.

A természet ingyenes segítsége

A gólyák és a seregélyek jelenléte jól mutatja, hogy a természetben minden fajnak megvan a maga szerepe. Ezek a madarak nemcsak lenyűgöző látványt nyújtanak, hanem hozzájárulnak a mezőgazdasági területek ökológiai egyensúlyának fenntartásához is.

Miközben a gazdák a termésért dolgoznak, a gabonatáblákban csendben és szorgalmasan végzik munkájukat ezek a tollas „önkéntes rovarirtók”, bizonyítva, hogy a természet sokszor a leghatékonyabb segítőtárs.

Magyar Állatvédelem

Fotó: Balla Tihamér

KAPCSOLÓDÓ

Magyarország példát mutat: törvénybe iktattuk az óceánvédelmi egyezményt

magyarallatvedo

Vándorsólymok portyáznak a Csanádi puszták felett

Erik

Szép számmal költöttek kanalasgémek a Kis-Sárréten idén is

Erik