Június első heteiben kezdődik az őzek ellési időszakának csúcsa, ami egybeesik a kaszálási szezon legforgalmasabb időszakával. Ilyenkor naponta akár több tucat őzgida élete múlhat azon, hogy időben észreveszik-e őket a fűben. Egy magyar civil kezdeményezés évek óta drónok segítségével próbálja megelőzni a tragédiákat.
A frissen született őzgidák első ösztöne nem a menekülés. Ha veszélyt éreznek, mozdulatlanul lapulnak a magas fűben, ezért a kaszagépek közeledtével sem futnak el. Emiatt minden évben számos állat pusztul el a kaszálások során, különösen június első felében, amikor az ellési csúcs és a mezőgazdasági munkák időszaka egybeesik.
A probléma kezelésére a Vadvilág Alapítvány országos őzgidamentő hálózatot működtet. A rendszer egyszerű, de rendkívül hatékony: a kaszálásra készülő gazdálkodók előre jelzik igényüket az alapítványnak, amely a területhez legközelebb tartózkodó drónpilótát küldi a helyszínre. A hőkamerás drónok hajnalban pásztázzák végig a kaszálókat, és felkutatják a növényzetben rejtőző gidákat.
A mentés azonban nem áll meg a felderítésnél. A drónosok munkáját helyi segítők támogatják, akik gyakran a vadásztársaság hivatásos vadászai vagy maguk a gazdálkodók. Ők gondoskodnak arról, hogy a megtalált állatokat a kaszálás idejére biztonságos helyre vigyék, majd később visszaengedjék eredeti élőhelyük közelébe.
A mentések során szigorú protokollt követnek. Menyhárt Zoltán, a Vadvilág Alapítvány vezetője elmondta, hogy a szabályrendszert német szakemberekkel együttműködve dolgozták ki. Pontosan meghatározták, mikor és hogyan szabad a gidákhoz nyúlni, mennyi ideig maradhatnak ideiglenes védőrekeszben, valamint milyen távolságra lehet őket áthelyezni anélkül, hogy az anyaállat elveszítené őket.
A háttérben jelentős önkéntes munka zajlik. Az alapítvány jelenleg mintegy 80 drónossal működik együtt országszerte. Bár a pilóták nem a pénzért vállalják a mentéseket, a hőkamerás drónok üzemeltetése jelentős költséggel jár. Egy-egy bevetés költsége akár 30–80 ezer forintot is elérhet, miközben a professzionális hőkamerás eszközök értéke több millió forint.
Az idei szezon különösen nagy kihívás elé állíthatja az állatmentőket. Június 1-jétől számos olyan területen is megkezdődhet a kaszálás, ahol eddig különböző agrárprogramok miatt tilos volt dolgozni. Ez azt jelenti, hogy az ország több pontján egyszerre lesz szükség drónos felderítésre és gyors mentésekre.
A szakemberek szerint a módszernek köszönhetően évről évre egyre több őzgida menekül meg. A történet ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a modern technológia nemcsak az emberek kényelmét szolgálhatja, hanem a vadon élő állatok védelmében is kulcsszerepet játszhat.
Magyar Állatvédelem