Parlagi sasfiókákat gyűrűztek a Körösök mentén – osztotta meg honlapján a hírt a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság.
Mint írták, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúti Tájegységében parlagi sasok fiókáit gyűrűztek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei, a nemzeti park munkatársaival együtt.
Június 12-én a nemzeti park Cserebökény részterületén, június 13-án Hódmezővásárhely déli, dél-keleti térségében történtek gyűrűzések. Tizennégy fészekben összesen 28 példány, 4,5 – 7,5 hetes fiókát sikerült meggyűrűzni. A fiatal madarak bal lábára ornitológiai fémgyűrű, jobb lábára pedig egy háromjegyű kódot tartalmazó, színes jelölőgyűrű került.
A gyűrűzés során a fiókák biometriai adatai (karomhossz, csüdhossz, farokhossz) mellett a tömegük is rögzítésre került, valamint DNS-mintavétel történt belőlük. A fészek közvetlen környezetében táplálékmaradványokat, köpeteket és a genetikai vizsgálathoz szükséges tollakat gyűjtöttünk. A felmérés során a fiókák fejlettségét is megvizsgáltuk.
A nem megközelíthető fészkek esetében drónos ellenőrzés történt, így összesen 23 fészekben 44 fiókát mértünk fel.
A parlagi sas
A parlagi sas a magyar természetvédelem egyik kiemelten fontos madara. A Kárpát-medencében lévő állomány a faj elterjedésének nyugati határán található. Mivel világállománya csökken, a Szlovákiával közös hazai állomány pedig növekszik, a fajvédelmi munkában hazánknak kiemelt szerepe van. A természetvédelmi munkáknak köszönhetően az elmúlt 30 év alatt az állomány megtízszereződött.
Kiemelten fontos a hazai állomány megőrzése az európai populáció szempontjából. Az állománynövekedés mellett megfigyelhető, hogy a párok egyre nagyobb része átköltözik a középhegységekből az eredeti pusztai élőhelyeikre, az alföldi területekre. Az erdei környezetben költő párok esetében az erdészeti munkákat a fészek közelében korlátozni kell. Az ürgés legelők megóvása stratégiai fontosságú a faj védelme érdekében, ugyanis ez a legfőbb tápláléka a parlagi sasnak.
Nagyon sok sas pusztul el áramütés következtében, ezért a középfeszültségű vezetékeket madárbarát módon szigetelni kell a madarakat legveszélyeztettebben érintett területeken. Azoknál a fészkeknél, ahol fennáll a lehetősége annak, hogy kifosztják, a folyamatos őrzés elkerülhetetlen. Az elharapódzott mérgezési hullámok egyre súlyosabb mértékben érintik ezt a fokozottan védett sasfajunkat is, több mint 50 esetben találtak mérgezett sast a szakemberek az elmúlt fél évtized alatt. Az öreg madarak egész évben a költőhelyükön maradnak. A fiatalok kóborlásba kezdenek, egy részük a Balkánon, Kis-Ázsiában vagy Afrikában telel.
Korábbi cikkünket itt olvashatja el a tavalyi parlagi sas gyűrűzésről.
(Forrás: KMNPI/MME Fotók: Őze Péter)
Magyar Állatvédelem