Percenként 140 ezer csirkét, naponta 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést vág le az ember!
Mindez azt jelenti, hogy hatvan év alatt tízszeresére nőtt a levágott állatok száma – közölte a sokkoló adatokat a g7.hu.
Négyszer gyorsabban nőtt a levágott állatok száma 1960 óta, mint a népesség növekedése. Miközben a Föld lakossága 2,6-szorosára nőtt az elmúlt 60 évben, most tízszer annyi haszonállatot ölnek meg, mint akkor.
- Átlagosan napi 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést és több mint 200 millió csirkét (perceként 140 ezret) vágnak le világszerte.
- Ugyanakkor arányaiban nem eszünk ennyivel több húst, csak a húsfogyasztás eltolódott a kisebb súlyú csirke felé. Az egy főre vetített éves húsfogyasztás 1960-ban 23 kilogramm volt, ez 2020-ra 42 kilogrammra nőtt.
- Ha sorba állítanánk a 900 ezer marhát, amit levágnak naponta, akkor egy 1800 kilométeres sort kapnánk, tehát Budapesttől Barcelonáig állnának az állatok. Egy csirkefeldolgozó pedig valahogy így működik:
Nem kíméli az ember az állatokat
Nemrég közöltük a szomorú tényt: A kétéltűek fele a kihalás szélén áll! Az oka az éghajlatváltozás, a különféle betegségek és az élőhelyek elpusztítása. Egy szóval, az: ember!
Az éghajlatváltozás, betegségek és az élőhelyek elpusztítása miatt kihalás fenyegeti a világ kétéltűinek 41 százalékát – írja az MTI egy természetvédők által néhány napja nyilvánosságra hozott jelentés alapján.
A több mint ezer természetvédő közreműködésével készült, nyolcezer kétéltű faj példányait vizsgáló dokumentumból kiderül:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SORÁN FELBORULT A FÖLD TERMÉSZETI EGYENSÚLYA, MELYNEK LEGNAGYOBB VESZTESEI A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG.
A gerincesek közül a kétéltűek helyzete a legsúlyosabb – őket követik az emlősök 28 százalékos, a hüllők 21 százalékos és a madarak 13 százalékos veszélyeztetettségi aránnyal.
A kétéltűek különösen érzékenyek a környezetük változásaira, részben azért is, mert a bőrükön keresztül lélegeznek. A természetes élőhelyek megszűnése a veszélyeztetett kétéltű fajok 93 százalékát érinti. De egyre nagyobb arányban kerülnek veszélybe betegségek és az éghajlatváltozás miatt.
Az is a probléma része, hogy „a védett területek azonosítását és a természetvédelmi tervezést a legtöbb esetben az emlősök és a madarak igényeihez illesztik” – mutatott rá Jennifer Luedtke, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, a texasi székhelyű Re:wild nevű nonprofit szervezet természetvédője, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kétéltűekkel foglalkozó szakértő csoport vörös listájának helyettes irányítója.
A veszélyeztetett kétéltű fajok nagyobb populációi a Karib-tenger szigetein, Mexikóban, Közép-Amerikában, az Andok trópusi területein, Indiában, Srí Lankán, Kamerunban, Nigériában és Madagaszkáron találhatók.
A legkisebb tengeri emlősfajnak már csak napjai vannak
Valószínűleg teljesen kiírtjuk a vaquitát, a világ legkisebb tengeri emlősét! Már csak 10 példánya maradt a bolygón, ezzel a legveszélyeztetettebb vízi emlős lett.
A kihalás egyre inkább valós fenyegetéssé válik, amellyel számtalan élőlénynek kell szembenéznie az állatvilágban.
(Forrás: g7.hu, Fotó: magyarmezogazdasag.hu)
Magyar Állatvédelem