Image default

Percenként 140 ezer csirkét, naponta 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést vág le az ember

Percenként 140 ezer csirkét, naponta 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést vág le az ember!

Mindez azt jelenti, hogy hatvan év alatt tízszeresére nőtt a levágott állatok száma – közölte a sokkoló adatokat a g7.hu.

Négyszer gyorsabban nőtt a levágott állatok száma 1960 óta, mint a népesség növekedése. Miközben a Föld lakossága 2,6-szorosára nőtt az elmúlt 60 évben, most tízszer annyi haszonállatot ölnek meg, mint akkor.

  • Átlagosan napi 900 ezer marhát, 1,4 millió kecskét, 1,7 millió bárányt, 3,8 millió sertést és több mint 200 millió csirkét (perceként 140 ezret) vágnak le világszerte.
  • Ugyanakkor arányaiban nem eszünk ennyivel több húst, csak a húsfogyasztás eltolódott a kisebb súlyú csirke felé. Az egy főre vetített éves húsfogyasztás 1960-ban 23 kilogramm volt, ez 2020-ra 42 kilogrammra nőtt.
  • Ha sorba állítanánk a 900 ezer marhát, amit levágnak naponta, akkor egy 1800 kilométeres sort kapnánk, tehát Budapesttől Barcelonáig állnának az állatok. Egy csirkefeldolgozó pedig valahogy így működik:

Nem kíméli az ember az állatokat

Nemrég közöltük a szomorú tényt: A kétéltűek fele a kihalás szélén áll! Az oka az éghajlatváltozás, a különféle betegségek és az élőhelyek elpusztítása. Egy szóval, az: ember!

Az éghajlatváltozás, betegségek és az élőhelyek elpusztítása miatt kihalás fenyegeti a világ kétéltűinek 41 százalékát – írja az MTI egy természetvédők által néhány napja nyilvánosságra hozott jelentés alapján.

A több mint ezer természetvédő közreműködésével készült, nyolcezer kétéltű faj példányait vizsgáló dokumentumból kiderül:

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SORÁN FELBORULT A FÖLD TERMÉSZETI EGYENSÚLYA, MELYNEK LEGNAGYOBB VESZTESEI A NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG.

A gerincesek közül a kétéltűek helyzete a legsúlyosabb – őket követik az emlősök 28 százalékos, a hüllők 21 százalékos és a madarak 13 százalékos veszélyeztetettségi aránnyal.

A kétéltűek különösen érzékenyek a környezetük változásaira, részben azért is, mert a bőrükön keresztül lélegeznek. A természetes élőhelyek megszűnése a veszélyeztetett kétéltű fajok 93 százalékát érinti. De egyre nagyobb arányban kerülnek veszélybe betegségek és az éghajlatváltozás miatt.

Az is a probléma része, hogy „a védett területek azonosítását és a természetvédelmi tervezést a legtöbb esetben az emlősök és a madarak igényeihez illesztik” – mutatott rá Jennifer Luedtke, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, a texasi székhelyű Re:wild nevű nonprofit szervezet természetvédője, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kétéltűekkel foglalkozó szakértő csoport vörös listájának helyettes irányítója.

A veszélyeztetett kétéltű fajok nagyobb populációi a Karib-tenger szigetein, Mexikóban, Közép-Amerikában, az Andok trópusi területein, Indiában, Srí Lankán, Kamerunban, Nigériában és Madagaszkáron találhatók.

A legkisebb tengeri emlősfajnak már csak napjai vannak

Valószínűleg teljesen kiírtjuk a vaquitát, a világ legkisebb tengeri emlősét! Már csak 10 példánya maradt a bolygón, ezzel a legveszélyeztetettebb vízi emlős lett.

A kihalás egyre inkább valós fenyegetéssé válik, amellyel számtalan élőlénynek kell szembenéznie az állatvilágban.

(Forrás: g7.hu, Fotó: magyarmezogazdasag.hu)

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

A nádasok, halastavak és mocsarak hangos dalnoka: a nádirigó

Marci

IDŐPONTVÁLTOZÁS – Az Állatvédő Családi nap a Városligetben április 30-án lesz megtartva

magyarallatvedo

Emberre is veszélyes idegméreggel ölték meg a ragadozó madarakat

Marci