A prémtenyésztés betiltása a szőrmeipar végét jelentheti Lengyelországban – ezt mondják a tiltakozók. A gazdák álláspontja szerint ez a korlátozás nem csupán a hagyományos tenyésztési kultúra felszámolásához vezetne, hanem jelentős gazdasági veszteségeket is okozna, különösen mivel Lengyelország az egyik legnagyobb prémesállat-tenyésztő az Európai Unióban.
Európai szintű kezdeményezések és regionális ellenállás
A „Prémmentes Európa” nevű polgári kezdeményezés 2023-ban érte el célját, amikor több mint 1,5 millió hitelesített aláírást gyűjtöttek össze a prémesfarmok betiltása érdekében. Az Európai Bizottság elé terjesztett javaslat széleskörű támogatást kapott, több uniós ország azonban ellenezte, köztük Lengyelország és Finnország. Lengyelország gazdái különösen érintettek, hiszen
az országban működik a legtöbb prémes gazdaság az EU-ban.
A prémes állatok tenyésztésének megőrzése érdekében már év elején is tüntettek a lengyel gazdák, akik szerint ez fontos gazdasági ágazat, és a betiltás aránytalanul súlyos következményekkel járna.
Romániában már megkezdődött a változás
Az állatvédelem támogatói közben sikereket értek el más régiókban. Ahogyan azt a Magyar Állatvédelem korábban már megírta, Románia nemrég törvényt fogadott el, amely szerint 2027-től teljesen betiltják a csincsilla- és nyérctenyésztést. Az új szabályozás két év átállási időt biztosít a tenyésztők számára, de hatályba lépése után végleg felszámolják a prémes gazdaságokat az országban.
A prémes állattenyésztés betiltása globális szinten is egyre inkább előtérbe kerül, az etikai szempontok mellett a környezeti hatások miatt is. Az iparág korlátozását támogató csoportok szerint a fenntartható és etikus gazdálkodás irányába kell elmozdulni, míg az ellenzők gazdasági érvekre hivatkozva próbálják megőrizni az ágazatot.
Magyar Állatvédelem
