Kevesebb ragadozó madár telel idén a Kis-Sárréten. A mezei pockok idei állománya elmarad az átlagostól, ami jelentősen befolyásolja a ragadozók táplálékszerzési lehetőségeit.
Ezen a télen a szokásosnál kevesebb ragadozó madár –egerészölyv, kékes rétihéja, vörös vércse – telel a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén – osztotta meg a Nemzeti Park.
Mint hangsúlyozták, az ok abban keresendő, hogy a több ragadozó madárnak is táplálékul szolgáló apró rágcsálók, ezen belül is a mezei pockok száma elmarad az átlagostól, bár már lassú növekedést mutat. Így a rájuk vadászó egerészölyvek, kékes rétihéják és vörös vércsék száma is kevesebb az ilyenkor megszokottnál. A kékes rétihéja ilyen szempontból jó indikátor, az egyik évtizedek óta ismert éjszakázóhelyen december közepén mindössze 15 példányt számoltak, tavaly hasonló időszakban ennek háromszorosa is előfordult.
Az északi tundrákról idelátogató gatyás ölyvből a nagyobb pusztafoltokon egy-egy példány rendszeresen szem elé kerül. A nagyobb testű, illetve ritkább ragadozók közül rétisasból 20-25 példány között mozog a jelenlegi állomány, ez megfelel az átlagosnak. Főként a halastavakon és egyéb vizes élőhelyeken találkozhatunk vele, mivel fő táplálékát a különböző vízimadarak és halak jelentik – jegyezte meg a Park.
A korábban erre a tájra kevésbé jellemző parlagi sas egyre gyakrabban kerül szem elé. Jelenleg is 4-5 példány mutatkozik rendszeresen. A hazánkban csak néhány helyen áttelelő fekete sas október vége óta időzik a Kis-Sárréten. A halastavakon rendszeresen előfordul egy-két vándorsólyom is. Itt ilyenkor fő tápláléka a seregély és a dankasirály, de a nagytestű madarakon kívül szinte bármit megeszik.
Az elmúlt években az enyhébb teleknek is köszönhetően egyre gyakoribb látvány az áttelelő barna rétihéja. Most 10-12 példány rendszeresen vadászik a vizes élőhelyeken és azok környékén. Az utóbbi években egyre ritkább vendég a kis sólyom. Eddig mindössze egy példányt sikerült megfigyelniük, ellentétben a gyakran szem elé kerülő karvalyokkal, melyek szép számban követik az északról hozzánk érkező énekesmadarakat.
(Forrás: KMNPI, Fotó: Tóth Imre, Marik Pál)