A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében január 23–25. között zajlott az országos erdei fülesbagoly-számlálás, amelybe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványai Tájegységének szakemberei is bekapcsolódtak. Az idei felmérés örömteli eredményt hozott: a vizsgált településeken több bagoly telelt, mint az előző években.

A számlálás során összesen 361 erdei fülesbaglyot regisztráltak öt településen. Dévaványán 85, Gyomaendrődön 74, Szeghalmon 140, Füzesgyarmaton 42, Ecsegfalván pedig 20 példányt figyeltek meg.
Belterületi nappalozóhelyek
A megfigyelt baglyok mind belterületen tartózkodtak. Leggyakrabban jó rejtőzést biztosító fenyő- és tujafákon ültek, de jelentős számban választották a kevesebb takarást nyújtó platánfákat is.
Január végén az erdei fülesbaglyok még csoportos nappalozóhelyeken pihennek, így ilyenkor viszonylag könnyen számba vehetők. Alkonyatkor indulnak vadászni, majd a hajnali órákban térnek vissza a települések belterületére.
Mi állhat a növekedés mögött?
A szakemberek szerint a magasabb egyedszám egyik oka, hogy 2025-ben jelentősen megnőtt a baglyok legfontosabb táplálékának számító mezei pocok állománya. A kutatók jelenleg is vizsgálják az erdei fülesbagoly táplálékválasztását.
A táplálék összetételét a köpetek elemzésével állapítják meg. A baglyok ugyanis az emészthetetlen szőr-, toll- és csontmaradványokat sötét gombóc formájában kiöklendezik a nappalozóhelyeken. Ha sok bagoly gyűlik össze egy helyen, a fák alatt vastag rétegben halmozódnak fel ezek a köpetek, ami a madarak jelenlétének egyik legbiztosabb jele.
:::
Az erdei fülesbaglyok nappali pihenőhelyei gyakran már messziről felismerhetők a fák alatt felhalmozódó, sötét színű köpetgombócokról.
:::
Réti fülesbagoly most nem csatlakozott
Az idei felmérés során egyetlen réti fülesbaglyot sem találtak a belterületi nappalozóhelyeken. Ennek oka valószínűleg az, hogy a pusztai mocsárrétek zsombékos élőhelyei jelenleg megfelelő állapotban vannak, így ez a faj nem szorul be a településekre.
Vannak „bagolyfővárosok” is
Magyarországon akadnak olyan települések, ahol télen akár 600–800 erdei fülesbagoly is összegyűlhet. Ilyen például Kisújszállás és Túrkeve, utóbbit nem véletlenül nevezik a baglyok fővárosának.
Az idei adatok biztató képet mutatnak a térségben telelő állományról, ugyanakkor a faj hosszú távú megőrzéséhez továbbra is kulcsfontosságú az élőhelyek védelme és a táplálékbázis alakulásának nyomon követése.
Magyar Állatvédelem

