Image default

Rekordszámú erdei fülesbaglyot számoltak a Körös–Maros térségében

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében január 23–25. között zajlott az országos erdei fülesbagoly-számlálás, amelybe a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványai Tájegységének szakemberei is bekapcsolódtak. Az idei felmérés örömteli eredményt hozott: a vizsgált településeken több bagoly telelt, mint az előző években.

Erdei fülesbagoly Dévaványa belterületén Fotó: Szél Antal István

A számlálás során összesen 361 erdei fülesbaglyot regisztráltak öt településen. Dévaványán 85, Gyomaendrődön 74, Szeghalmon 140, Füzesgyarmaton 42, Ecsegfalván pedig 20 példányt figyeltek meg.

Belterületi nappalozóhelyek

A megfigyelt baglyok mind belterületen tartózkodtak. Leggyakrabban jó rejtőzést biztosító fenyő- és tujafákon ültek, de jelentős számban választották a kevesebb takarást nyújtó platánfákat is.

Január végén az erdei fülesbaglyok még csoportos nappalozóhelyeken pihennek, így ilyenkor viszonylag könnyen számba vehetők. Alkonyatkor indulnak vadászni, majd a hajnali órákban térnek vissza a települések belterületére.

Mi állhat a növekedés mögött?

A szakemberek szerint a magasabb egyedszám egyik oka, hogy 2025-ben jelentősen megnőtt a baglyok legfontosabb táplálékának számító mezei pocok állománya. A kutatók jelenleg is vizsgálják az erdei fülesbagoly táplálékválasztását.

A táplálék összetételét a köpetek elemzésével állapítják meg. A baglyok ugyanis az emészthetetlen szőr-, toll- és csontmaradványokat sötét gombóc formájában kiöklendezik a nappalozóhelyeken. Ha sok bagoly gyűlik össze egy helyen, a fák alatt vastag rétegben halmozódnak fel ezek a köpetek, ami a madarak jelenlétének egyik legbiztosabb jele.

:::

🦉 Tudtad?
Az erdei fülesbaglyok nappali pihenőhelyei gyakran már messziről felismerhetők a fák alatt felhalmozódó, sötét színű köpetgombócokról.

:::

Réti fülesbagoly most nem csatlakozott

Az idei felmérés során egyetlen réti fülesbaglyot sem találtak a belterületi nappalozóhelyeken. Ennek oka valószínűleg az, hogy a pusztai mocsárrétek zsombékos élőhelyei jelenleg megfelelő állapotban vannak, így ez a faj nem szorul be a településekre.

Vannak „bagolyfővárosok” is

Magyarországon akadnak olyan települések, ahol télen akár 600–800 erdei fülesbagoly is összegyűlhet. Ilyen például Kisújszállás és Túrkeve, utóbbit nem véletlenül nevezik a baglyok fővárosának.

Az idei adatok biztató képet mutatnak a térségben telelő állományról, ugyanakkor a faj hosszú távú megőrzéséhez továbbra is kulcsfontosságú az élőhelyek védelme és a táplálékbázis alakulásának nyomon követése.

Magyar Állatvédelem

KAPCSOLÓDÓ

Sikeresen költöttek a fekete gólyák a Kis-Sárréten

Erik

Megszületett az első pirók bikaborjú

magyarallatvedo

Sorra térnek vissza az énekesmadarak a Csanádi pusztákra

Erik